A Rozsnyó melletti Jólészen, a „Grulyavárnak” nevezett helyen néhány napja előzetes ásatásokba kezdtek. „Grulyavár” a jólészi születésű Cházár András, Magyarország első siket-néma intézete alapítójának nyári lakhelye volt. Úttörő munkát végzett a krumpli magyarországi meghonosításában. Az ő nevéhez fűződik a „grulya” (krumpli) meghonosítása ebben a térségben. Az ásatások helyszínén, Cházár András feltételezett nyári lakhelyén a krumpli- (grulya) pincék és egy halastó található. Valószínűleg ezért ez a gúnyos „Grulyavár” elnevezés. Már egy ideje, hogy a jólésziek és a Cházár András Polgári Társulás a hely feltárásával próbálkoznak. Így szeretnék átörökíteni a leghíresebb jólészi polgár hagyatékát a jövő számára.
Az ásatások helyszíne a mai napig szántóföldnek van nyilvánítva és a földalap tulajdona. Jelenleg a Lesy SR- SzK Erdőgazdasága használja és védett övezetbe is tartozik. Ahogy arról Zagiba Mária és Tibor tájékoztattak, a különféle engedélyek intézése már múlt év júliusában elkezdődött és április elejéig tartott.
A tényleges ásatások április 11-én kezdődtek és a napokban értek véget. A munkálatokat a kassai Triglav nevezetű magáncégre bízták, amely természetesen minden kellő engedéllyel és szaktudással rendelkezik a régészeti kutatásokhoz, nyilatkozott a cég vezető szakembere, Mgr. Peter Šimčík. Szavai szerint hat helyen kezdtek ásni. Öt helyen falmaradványokra bukkantak és a hatodikban feltárták Cházár András sírhelyét. Ezzel a kutatással részletesebben feltérképezték az egész „Grulyavár” térségét. Az egyetlenegy segítséget a térség második hadi feltérképezése adta, ahol megtalálható volt az építmény alaprajza. Sajnos, egyelőre több irat nem maradt fel, amiből következtetni lehetne az épületek külsejére. A kutatás megállapította, hogy az épületfalak építőanyaga kő és tégla keveréke volt, sajnos azonban a tetőszerkezet máig nem tisztázott. Az említett öt ásatási helyen tisztán láthatóak a külső fal maradványai, melyek kb. 2 m szélesek. Mgr. Peter Šimčík szerint ez nagyon szokatlan volt a 18. században, az építmény feltételezett keletkezési időszakában. Azonban a legtöbb helyen már csak a falmag maradt meg, ami így is 1 – 1,2 m. A kettes számú ásatási hely kimutatott egy beltéri vakolt falrészt és andezit talajt (steril talaj). A kutatás továbbá kimutatta a téglaalapú udvart, ahol a krumplis pincéket helyezték el, melyek földmélyedései mostanáig megőrizték helyüket. A négyes és ötös ásatási hely között valószínűleg a porta bejárati kapuja található, melyhez egy lapos kövekkel kirakott út vezetett.
Ami a többi leletet illeti, szinte kizárólag csak háztartásban használatos kerámia darabokat találtak, illetve egy pipát.
A munkák befejezése után a természetvédelmi szervekkel kötött szerződés alapján az egész helyszínt vissza kell állítani eredeti állapotába. A polgári társulás elnöke, Zagiba Tibor elárulta, hogy a jövőben még szeretnének pályázni egy teljes régészeti kutatásra és azzal feltárni az egész „Grulyavárat”. A várat a feltárást követően alapszinten helyrehoznák majd, és a jólésziek kulturális örökségeként turistalátványossággá alakítanák egy tervezett bicikliút mentén, mely egyaránt gyönyörű kilátást biztosítana Krasznahorka várára és az egész rozsnyói völgyre.
Kovács Márton, fotó: Rozsnyói Bányászati Múzeum
