A környék növény- és állatfajai, néhány igazi ritkasága, külszíni karsztformája szerepel Gordon László “Csodák a Gömör–Tornai karszton” című fotókiállításának színpompás képein. „Azok a képek, amelyeket itt látnak, csupán töredékei annak a hatalmas gyűjteménynek, amelyet negyven év fényképezése, ötven év kemény kutatómunkája, terepjárása közben fedeztem fel, örökítettem meg” – mondta Gordon László február 27-én nyílt kiállítása megnyitóján.
A fagyos február végi délutánon zsúfolásig megtelt a rozsnyói Rákóczi Magyar Ház nagyterme, a szervezők szerint közel százan voltak kíváncsiak az egyedülálló természetfotókra. A rendezvény házigazdája Palcsó Zsóka volt, a kiállítást Duray Miklós nyitotta meg, Bódis Enikő szavalt, Dendis Izabella pedig népdallal színesítette a megnyitót.
„A Gömör-Tornai Karszt egy hatalmas karsztplató, csodálatos külszíni jelenségeivel, töbreivel, ördögszántásaival, földalatti építményeivel, barlangjaival, zsombolyaival, és az itt megtelepedett növény- és állatvilágával egy csodálatos, utánozhatatlan egységet hozott létre. Nem véletlen, hogy ezen a vidéken olyan képződmények, olyan növény- és állatfajok is találhatók, amelyeket sehol másutt a világon nem találunk meg, csupán itt, a Gömör-Tornai Karszton” – osztotta meg az összegyűlt nagyszámú közönséggel Gordon László. Ez a karsztvidék csodálatos, ahol majdnem minden rendhagyó, különleges, más, mint a környező tájegységek. Mint emlékeztetett, ez az egységesen kialakult karsztvidék évmilliókon keresztül fejlődött, a trianoni határok azonban kettévágták. Ezért a vidék déli része a mai Magyarország területén fekszik, északi része pedig Szlovákiában.
A karszt geológiai változásaival, a térség flórájával, faunájával több mint öt évtizede foglalkozó természetbúvár elmondta, gyermekkorában Barkán laktak, és már két-három évesen, ha édesanyja kiengedte az udvarra, mindjárt a bogarakkal, lepkékkel, virágokkal kezdett foglalkozni. Édesapja, aki Barkán volt tanító, a természetrajz órákat nem az iskolában tartotta, hanem a csodálatos Szádelői-völgyben, ahová őt kisfiúként a hátukon, ölükben mindig elcipelték magukkal, így már ezeken a rendhagyó tanórákon belekóstolhatott a Gömör-Tornai Karszt csodáiba. Az alapiskolában a témával kapcsolatos versenyeken vett részt, a gimnáziumban ifjúsági munkákat írt, így gyarapodtak az ismeretei. Azóta már a Gömör-Tornai Karszt minden szegletét bejárta, kutatta, dokumentálta. Hangsúlyozza, hogy végig magyar iskolákba járt, az életét ezen a környéken élte le és tudását igyekezett a környezetének, iskoláknak, egyéb intézményeknek, közönségnek továbbadni.
Magáról a kiállításról elmondta, vannak itt olyan felvételek, amelyek mára a valóságban, ilyen formában már nem létező területeket örökítenek meg, mert benőttek, egyéb módon megváltoztak, és sajnos vannak olyan növény-, állatfajok, melyek már kihaltak a karsztról. És természetesen az évek-évtizedek során felfedezett, lefotózott olyan különleges ritkaságokat is, mint például a magyarföldi husáng, mely az európai flóra egyik gyöngyszeme, óriási érték, és tudomása szerint már csak három helyen él a világon. A fotók között megtalálható a szintén nagy ritkaságnak számító kakasmandikó, néhány orchidea, kosborfélék, ugyancsak ritka a fűrészlábú szöcske vagy az óriás keresztespók. Ezeket nagy csoda megtalálni és látni a természetben, állítja a lelkes természetfotós.
Portálunk kérdésére elmondta, hogy a gyűjteményt kibővítve mozgó kiállítást akar szervezni, és mivel ezeknek a képeknek megvan a tudományos tartalmi értéke, olyan helyeken szeretné kiállítani – a környező községekben, városokban, akár külföldön is – ahol értékelik és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik őket.
A rendezvény szervezője a Szövetség a Közös Célokért társulás, a Rozsnyói Rákóczi Magyar Ház és a Magyar Közösség Pártja Rozsnyói Járási Elnöksége volt. A kiállítás a rozsnyói Rákóczi Magyar Ház nagytermében (Komensky u. 4) március 1-jén, 6-án, 8-án, 13-án, 14-én és 20-án tekinthető meg, minden alkalommal 15.00 órától 18.00 óráig.
– pr-i, rozsnyovidek, fotó: Prékop I., M. Gy.
