Véget ért a farsangi időszak, ma kezdődik a húsvétig tartó 40 napos nagyböjt. Hamvazószerda előtti nap az úgynevezett húshagyókedd, a farsang utolsó napja, amit sok helyen maskarás felvonulással, téltemető népszokássokkal, jelmezes mulatsággal, karnevállal és nagy lakomával ünnepelnek, mivel a hagyomány szerint a böjt megkezdése előtt utoljára lehet húst enni. Régen úgy tartották, hogy a tűz és füst az újjászületés, a megújulás jelképe, megtisztít a betegségtől és a bűntől, de egyúttal a halandóságra, elmúlásra is figyelmeztet. A kora középkorban vezeklésként hamut szórtak a bűnbánók fejére, majd elterjedt a katolikusoknál ma is szokásos hamvazkodás szertartása – hamvazószerdán a pap megszentelt hamuval (az előző évi virágvasárnap barkáinak hamvaiból) keresztet rajzol a hívek homlokára mondván “Emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”, illetve „Térj meg és higgy az evangéliumban!”.
Mai naptól, tehát hamvazószerdától kezdve 40 napon át készülünk a húsvéti ünnepre. A katolikusoknál ez a Jézus feltámadásának ünnepére való felkészülés, a bűnbánat, a befelé fordulás, elcsendesedés, imádság, lelki megújulás, valamint a lemondás, adakozás és önmegtartóztatás, böjtölés ideje. Ma már kevésbé szigorú a böjtre vonatkozó egyházi előírás, de hamvazószerdán és nagypénteken a 18 és 60 év közötti hívek nem fogyaszthatnak húst, csak háromszor ehetnek és egyszer lakhatnak jól, és a 14 évnél idősebbek számára minden pénteken hústilalmat ír elő.
A húsvét előtti időszak a nem vallásos emberek számára is a megújulás időszaka, a hosszú tél után sokan ilyenkor kerítenek sort a tavaszi nagytakarításra, illetve az egészségük érdekében a nehéz ételekben, kalóriában bővelkedő karácsonyi és farsangi időszak után méregtelenítő, tisztító kúrát tartanak.
pr-i, www.rozsnyovidek.sk
