A család a nemzet alappillére címmel rendeztek konferenciát november 8-án, pénteken a rozsnyói történelmi városháza tükörtermében a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás és a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége (KCSSZ) szervezésében. A rendezvényt Pogány Erzsébet, a SZAKC igazgatója nyitotta meg mintegy 70-80 érdekl
ődő jelenlétében. A 18. század végén, kereken 250 évvel ezelőtt a tallósi Esterházy kastélyban induló első állami, királyi magyar árvaház történetébe nyújtott betekintést. Az idei, különleges jubileumi év kapcsán több szlovákiai magyar szervezet közreműködésével egy emléknapot tartottak július 18-án Tallóson. A céljuk az volt, hogy felhívják a közvélemény figyelmét a szlovákiai árvákra és a gondozásra szoruló gyermekekre. Az emléknap sikeressége következtében döntöttek úgy, hogy egy szakmai napot szerveznek Rozsnyón, egy olyan vidéken, ahol a rossz gazdasági és társadalmi körülmények miatt nagy szükség van az összefogásra és segítségnyújtásra. Ezek után szakmai előadások következtek, amelyek különböző nézőpontokból vették szemügyre a gyermek, család, nemzet és egyház viszonyát, helyzetét.
Soltész Miklós szociális és családügyért felelős államtitkár a kárpát-medencei család- és életvédelemről, Bauer Edit európai parlamenti képviselő a család és a munka összehangolásának európai évéről, Duray Miklós, a SZAKC elnöke a felvidéki magyar közösség állapotáról, Drenkó Zoltán református lelkipásztor a 21. század családjáról, az abban megtalálható deformitásokról és szanációkról számolt be. A konferencia első részének utolsó felvonásaként Szomolai Tibor mutatta be a napokban megjelent, Felvidéki saga című regényét, amely után következett az előtérben a megvendégeléssel egybekötött könyvkiállítás, amelyen főleg a család és a gyermeknevelés témáival foglalkozó többnyelvű – magyar, szlovák, német stb. – kiadványok voltak megtalálhatók.
A folytatásban az árvák helyzetéről tartott történelmi áttekintést Puss Sándor jezsuita szerzetes, a Jóindulat–Dobroprajnosť társulás elnöke, aki kihangsúlyozta, hogy a „válási árvák” – az elvált szülők gyermekei – g
yakran nagyobb lelki megrázkódtatásnak vannak kitéve, mint azok, akik egy nevelőotthonban nőnek fel. Rácz Jolán református lelkipásztor, a Diakóniai Központ igazgatója pedig a családsegítést közelítette meg hitéleti szemszögből. Beke Beáta, a SZAKC rozsnyói munkatársa a gyermekek és anyák válsághelyzetéről, Zupko Mária gyógypedagógus a fogyatékkal élők jogairól, lehetőségeiről, Szabó Endre, a KCSSZ elnöke a Családjaiban él a nemzet címmel tartott előadást.
Ezután a rendezvény egyik jelentős programpontja következett: újabb szervezeteket iktattak be a KCSSZ 2012-ben, a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal közösen létrehozott mozgalmába, amelynek mottója: „A nemzeti identitás bölcsője a család”.
Both Hedvig, a KCSSZ szlovákiai koordinátora felolvasta a nyilatkozatot, amelyből fény derült a Családlánc legfontosabb feladatköreire: felkutatni és összefogni azokat a határon túli magyar szervezeteket, amelyeknek a célkitűzései kö
zött szerepel a magzat-, anya-, család- és gyermekvédelem, a gyermekvállalás elősegítése, a házasság tiszteletének a védelme, a nemzeti tudat erősítése, valamint az összetartozás érzésének a növelése. A szervezetek képviselői Csuzdi József KCSSZ-koordinátor közbenjárásával aláírták a nyilatkozatot, ezzel vállalva a további együttműködést és a mozgalom célkitűzéseinek szem előtt tartását. Majd végül a jelenlévők közösen elénekelték a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, amelyet az egyik előadó tárogató játéka kísért, a továbbiakban pedig ebéd, majd pedig városnézés következett.
fotó és szöveg: Balla Sándor
-rozsnyovidek.sk
