Március végén nyitották meg a Rozsnyói Bányászati Múzeum főtéri galériájában a “40 rokov architektúry” (40 év építészete) című kiállítást. Edita Kušnierová írásában bemutatja és méltatja a kiállító Maník építészmérnök házaspár munkásságát. A kiállítás április végéig tekinthető meg.
2016 március utolsó napjának délutánján a rozsnyói művészetkedvelők egy érdekes kiállításra jöttek össze a helyi galériában, melynek fő témája az építészet volt. Célja, hogy a széles nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye természetes életkörnyzetünk értékeit, melyekkel szemben gyakran közönyösek vagyunk. Ezen értékek jelentős hordozója éppen az építészet, mely szó szerint mindenütt körbevesz bennünket. Csak kevesen tudatosítják, hogy éppen az építészet az, mely kifejezetten formálja a viszonyunkat környezetünkhöz, melyben élünk, melyben mozgunk. Ami megnyugtatólag hat ránk, de nyugtalanítóan is – attól függően, hogy tetszik-e nekünk vagy sem, a jelenlétében kellemesen érezzük-e magunkat vagy kellemetlenül. Az építészet az ízlésünkre néha ellentmondásosan, negatívan hat, máskor ellenkezőleg, pozitívan, mert kellemesnek találjuk vonalait, színeit, formáit. Az építészet fontos szerepe olyan környezetet kialakítani az ember számára, amelyben kellemesen és kényelmesen tud élni, ami nem zavarja és nyugtalanítja fölöslegesen.
A rozsnyói galériában látható kiállítás színvonalas építészetet mutat be, két kiemelkedő szlovákiai építész, Zuzana és Mikuláš Maník műhelyéből. Sikeres karrierjüket mindketten kis városunkban kezdték 1974-ben, az egykori járási műemlékvédelmi hivatalban. Itt kell megemlíteni az intézmény akkori igazgatójának, az azóta sajnos elhunyt Dušan Demko úrnak a nevét, aki időben felismerte tehetségüket, fiatal végzősökként alkalmazta és minden téren támogatta őket. A pozsonyi Zuzana, született Šalingová és Mikuláš Maník, az Eperjes melletti Závadka szülötte tanulmányaik befejezése után egy rövid időre Rozsnyón telepedtek le, érdekes műveket alkottak itt és később is gyakran visszatértek.
Rozsnyóról való távozásuk után a Maník házaspár projektintézetekben dolgozott Eperjesen, ahol családi házat is építettek. 1986 óta Maník építész szabadfoglalkozásúként dolgozik, a házaspár 1990-ben saját műtermet rendezett be, máig itt dolgoznak mindketten. Bár Eperjesen telepedtek le, gyakran visszatértek járásunkba és több érdekes művet alkottak (a felső-sajói SZNF emlékmű, temető bővítés, kolumbárium és urnaliget Rozsnyón, családi házak Rozsnyón és Pacsán, a különleges csucsomi ravatalozó). A profán építészetnek éppen ez a fajtája – eskettetési termek, ravatalozók – munkásságuk egyik kulcstémája. Főleg a belterek berendezésénél szorosan együttműködnek a festőkkel, szobrászokkal, lakberendezőkkel, és így méltóságteljes és képzőművészetileg értékes környezetet alakítanak ki örömteli és szomorú pillanatainknak.
Rozsnyó és környéke számára további két tervük is érdekes: a betléri rotunda belterének – Andrássy Lipót egykori könyvtárának – átalakítása és Andrássy Gyula mauzóleuma ablakrácsainak terve Tőketerebesen.
(a teljes írás szlovák nyelven a Rozsnyói Bányászati Múzeum honlapján olvasható)
Portálunk a Rozsnyói Bányászati Múzeum médiapartnere.
- ford., szerk.: Prékop I., rozsnyovidek.sk, fotó: Rozsnyói Bányászati Múzeum
