Lehet-e élmény a tanulás? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Gombaszögi Nyári Táborban csütörtök délután. A tandem sátorban Suhajda Virág, Erszt József és Urbán Péter élménypedagógiás szakemberek beszéltek olyan alternatív, informális oktatási formákról, amelyek más elképzelések szerint próbálják oktatni és nevelni a fiatalokat.
Az élménypedagógia módszertanát használó intézmények az érzelmi intelligencia és az önismeret kérdéseire helyeznek jóval nagyobb hangsúlyt. Bár a tanmenet hasonlít a klasszikus iskoláéhoz, jóval nagyobb szerepet kapnak az olyan tevékenységek, amelyek fejlesztik a problémamegoldó-készséget, valamint a kreatív gondolkodást. Az élménypedagógia egyik fő elve abban áll, hogy a gyermekek ne előre meghatározott tanterv alapján ismerkedjenek meg a körülöttük – és a bennük lévő – világgal, hanem a tapasztalatszerzés útján. Több felmérés is alátámasztotta azt, hogy a szerzett tapasztalatok, a megélt események sokkal jobban rögzülnek bennünk, mint azok, amelyekkel pusztán elméleti úton találkozunk.
A gyerekek akkor fejlődnek a legtöbbet és a leggyorsabban, amikor szabadon játszanak, és azt játsszák, amit akarnak. Oda kell figyelnünk arra, hogy a gyermekeket néha „kirángassuk” a komfortzónájukból, ugyanis az újabb helyzetek segítik elő leginkább a tapasztalatszerzést, önmagunk és a világ megismerését. Ugyanakkor az is nagyon fontos, hogy a komfortzónából ne kerüljenek át a pánikzónába. Ez ugyanis egy kényszerhelyzetet eredményez, amelyben a gyermek megijed és leblokkol, a pánikzónában pedig már képtelen a hatékony tudásszerzésre, és még mindezekhez rossz élmények is párosulnak.
- Balla Sándor, rozsnyovidek
Portálunk idén is a Gombaszögi Nyári Tábor médiapartnere
