Idén is folytatódott a helyi hagyományos mesterségek bemutatása a Rozsnyói Bányászati Múzeum galériájában, ahol októberben és novemberben zajlott az Élő múzeum elnevezésű múzeumpedagógiai program ötödik évfolyama. Az intézmény dolgozóinak szándéka fokozatosan, minden évben bemutatni az érdeklődőknek egyet-egyet a gömöri régió jelentős hagyományos mesterségei közül. Az elmúlt évek sikeres interaktív bemutatói után (gömöri népviseletek, fazekasság, kékfestő, pásztorkodás) ebben az évben a kosárfonás kapott főszerepet.
Gömörben a kosárfonás fontos mesterség volt, főleg a falvakban. A természeti adottságok elegendő alapanyagot biztosítottak. Elődeink a rugalmas természetes anyagokból különféle tárgyakat készítettek, amik megkönnyítették az életüket. Fonással tárolóedények, kötelek, kosarak, bútorok, de kerítések és építmények is készültek. Manapság ezek a készségek mint vásári mesterségek, illetve szabadidős tevékenységek élnek tovább, például kosárfonó tanfolyamokon. Programunkkal erre a hagyományra szerettünk volna építeni, és egyúttal felhívni a figyelmet a kosárfonás mai jelentőségére – számolt be Badin Gabriella, a múzeum munkatársa. Mint megtudtuk, az alkotóműhelyt eredetileg októberre tervezték, de a gyerekek, iskolai és egyéb csoportok megnövekedett érdeklődése miatt még november folyamán is folytatták az interaktív programot, melyet a múzeum a Rozsnyói Meseszínházzal és a Gömöri Kézművesek Társulásával együttműködve valósított meg.
A galériában, az Élő múzeum keretében érdekes program várta a résztvevőket, mely kiállítással és a fonott tárgyak hagyományos, illetve kortárs felhasználásának bemutatásával volt egybekötve. Az interaktív alkotóműhely elméleti résszel indult, Martin Kováč, a Bányászati Múzeum néprajzosának a kosárfonás történetéről szóló előadásával, kiegészítve a hagyományos kéregkosár készítést felidéző rövid dokumentumfilm vetítésével (a felvételt Szilicén, egy 80 éves kézművessel forgatták). Ezután a Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteménytárából, intézmények és kézművesek gyűjteményéből származó tárgyak megtekintése következett, melyet a felhasznált alapanyagok (vessző, gyökér, kéreg, kukoricacsuhé, gyékény) megismerésével kötöttünk össze – tájékoztatott Badin Gabriella. A kosárfonók felsorolt természetes anyagait az Élő múzeum résztvevői nemcsak élőben látták, hanem meg is tapinthatták és így megismerhették a tulajdonságaikat is.
A gyakorlati részben Rigó Béla, jabloncai kézműves mutatta be a kosárfonást. Elárulta, hogy már tizenhat éve foglalkozik ezzel a mesterséggel. A saját fonott tárgy készítése Rigó Béla kosárfonó, Badin Gabriella múzeumpedagógus és Ingrid Liptáková, a múzeum munkatársa vezetésével zajlott. Peddignáddal dolgoztak, amiből a gyerekek ügyességi szintjének megfelelően kis kosarakat, állatkákat (halakat, madarakat) és sokszínű virágokat alkottak. Végezetül a kisebb és nagyobb gyerekek oktató játékokkal rögzítették a megszerzett tudásukat. A múzeum gyűjteményéből való tárgyak képeit tartalmazó memóriajáték, a kosárfonással kapcsolatos fogalmakat rejtő keresztrejtvény és a kifestő segített könnyebben megjegyezni a bemutatott fonott tárgyak széles skáláját.
- pr-i, rozsnyovidek/Rozsnyói Bányászati Múzeum, fotó: Janka Vaisová
