Április második hétvégéjén Rozsnyó immár huszonharmadik alkalommal adott otthont a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozójának. Az idei konferencia újdonságának, az élő közvetítésnek köszönhetően a széles nyilvánosság is betekinthetett az iskolafejlesztésekről szóló előadásokba, illetve interneten követhette a szombat esti díjátadó ünnepséget is.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége által április 8-9-én szervezett szakmai konferenciának a személyre szabott tanulást támogató iskolafejlesztés volt a témája, melyet a közel 260 résztvevő pedagógus ismét neves szakemberek előadásaival, vezetésével járt körbe. Peter Krajňák, az oktatásügyi minisztérium államtitkára is jelen volt a konferencián, beszédében beszámolt az oktatásügyben az elmúlt egy évben elért eredményekről, kiemelve a Tanuló Szlovákia nevű oktatási reformtervezet egyes részeit, a nemzetiségi oktatásügyet érintő kérdéseket és a jövőben megvalósításra váró célokat. Bandiné Liszt Amália, a Csolnoki Német Nemzetiségi Általános iskola vezetője „Hogyan fejlesszük a pedagógiai munkát?” címmel tartott előadást, gyakorlati példákkal illusztrálva a komplex intézményfejlesztés lépéseit.
Setényi János budapesti oktatáskutató, aki az „Iskolák a tanuló szervezetté válás útján” címmel tartott előadást, már évek óta visszatérő vendége a pedagógustalálkozónak. A központi témával kapcsolatban portálunknak elmondta: „Az egyénre szabott tanulás a témája ennek a konferenciának – ez egy nagyon fontos dolog, mert a szlovákiai magyar iskolákba nagyon különböző gyerekek járnak, és ez a különbség évek óta nő. Tehát itt a pedagógián változtatni kell, és egy kicsit személyesebb, egyénre szabott, rugalmasabb pedagógiával tartható össze ez a gyerekközösség a jövőben. Mert a különbségek tovább fognak nőni az elkövetkezendő években.” Kérdésünkre a konferenciát értékelve a szakember elmondta, hogy sikeresnek tartja, nagyon jó szakmai munka zajlik itt. A kétnapos találkozón túlmutatva vázolta egy iskolaigazgatókból, pedagógusokból álló virtuális hálózat kiépítésének ötletét. Egy internetes portálról lenne szó, ahol, miután a résztvevők hazaviszik és kipróbálják az itt hallott dolgokat, beszámolnának a náluk zajló helyi fejlesztésekről, újításokról. A szakemberek ezen a hálózaton keresztül nyújthatnának segítséget, teret adna a visszajelzéseknek, valamint tanácsadás, letölthető anyagok, webinárium is részét képezné. „A kínai bölcs, Konfuciusz szerint, amit hallunk, azt egy napig jegyezzük meg, de amit csinálunk, magunk is kipróbáltuk, az több évig is bennünk marad. Tehát a „hallásról” szól Rozsnyó, a konferencia, ami nagyon jó – felkelti az érdeklődést, a motivációt, de utána tovább kell lépni, és csinálni is kell, mert az lesz az igazi tapasztalat, az igazi előrehaladás.” – nyilatkozta a tervekről Setényi János a Rozsnyó-vidéknek.
„A legszükségesebb az, hogy az iskola egy nyitott világ legyen, ösztönözze a gyerekeket, hogy merjenek gondolkodni, merjenek kísérletezni, nem baj, ha hibáznak – fogalmazott Baráth Tibor egyetemi adjunktus, a SZTE Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézetének igazgatója. „Van egy szó, a feil, amit használhatunk rövidítésként is, ebben az esetben ez azt jelenti, hogy “first etape in learning”, azaz a hibázás tulajdonképpen az első lépés a tanulásban. Nem kell félnünk a hibáktól! Persze nem a hibákra trenírozzuk a gyerekeket, hanem arra, hogy megtanuljanak nyitott problémákkal foglalkozni, hogy nélkülözhetetlen a kreatív gondolkodás. Szükség van eljárásokra, algoritmusokra is természetesen, mert enélkül sokkal nehezebb lenne a működésünk. De a mai világ tele van olyan kérdéssel, problémával, amivel még nem találkoztunk, és ebből következően ezeknek a problémáknak a megoldására nincs is eleve kidolgozva eljárásunk” – reagált Baráth Tibor arra a kérdésünkre, hogyan tudják az iskolák felkészíteni a diákokat egy állandóan és gyors ütemben változó világ kihívásaira. Hangsúlyozta, új megközelítés, új gondolkodás kell, a legfontosabb a csapatmunka, bizalom, egymás támogatása, igényesség és minőség. Előadását, melyben arról beszélt, hogyan kapcsolódik az iskola minősége és a pedagógusok fejlesztése az iskolafejlesztésekhez, egy Roosevelt-idézettel zárta: „Nem építhetjük mindig a jövőt az ifjúságnak, de az ifjúságot mindig építhetjük a jövőnek”.
A konferencia résztvevői ebben az évben három kiállítást is láthattak – a rendezvény helyszínén a rozsnyói régió alapiskolái mutatkoztak be, és „A kassai magyar színjátszás 200 éve” című kiállítás is sok érdeklődőt vonzott. A szervezők a pedagógusok figyelmébe ajánlották a Rozsnyói Bányászati Múzeum galériájában látható „Érintések” című tárlatot is, amely a helyi református alapiskola megalapításának 20. évfordulója alkalmából nyílt a legtehetségesebb egykori és jelenlegi tanítványok munkáiból.
A délután folyamán a Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola termeiben folytatódott a program oktatási műhelyekkel és szakmai kerekasztalokkal. Este a városháza kongresszusi termében ünnepi est keretében adták át a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díjait.
Vasárnap elhangzottak az előző délután tartott műhelymunkák és kerekasztal beszélgetések összefoglalásai, a tapasztalatok, ajánlások megfogalmazása. Lovász Attila, a szlovák közmédia nemzetiségi adásai igazgatójának vezetésével zajlott „Az iskolafejlesztések célja: a legközelebbi iskola legyen jó iskola” nevű pódiumbeszélgetés Prékop Mária (SZK oktatásügyi minisztériuma nemzetiségi főosztályának igazgatója), Mohňanský Csilla (a Buzitai MTNY Alapiskola igazgatója), Matej Éva (a kassai Szakkay József Szakközépiskola igazgatója), Bukovszky János (a szentpéteri Kossányi József Alapiskola és Óvoda igazgatója) és Berky Angelika (SZMPSZ Óvodapedagógiai Társulás elnöke) részvételével.
A szakmai konferencia összefoglalását idén is Setényi János tartotta, végül Tamás Erzsébet, az SZMPSZ Rozsnyói Területi Választmányának elnöke mondta el a kétnapos rendezvény zárszavát.
A 23. országos pedagógustalálkozó Czabán Samu szobrának megkoszorúzásával és a Himnusz eléneklésével ért véget.
További képekért kattintson Facebook-oldalunkra!
- pr-i, rozsnyovidek
