Vizes élőhelyek helyreállítása és monitorozása az Aggteleki Nemzeti Park területén

Az Aggteleki Nemzeti Parkban kezdetét veszi „A vizes, illetve vízi élőhelyek eredeti jellegének és az azokhoz kötődő fajok élettani igényeinek megfelelő vízellátottság, vízfelület és partmenti környezet természetvédelmi célú helyreállítása és monitorozása” című projekt megvalósítása. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 604,87 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Kormány által biztosított pályázati forrás keretében – tájékoztatta portálunkat a nemzeti park.

A projekt célja az Aggteleki Nemzeti Park vizes élőhelyeinek fenntartása és bővítése, a nyílt vízfelületekhez kötődő madárvilág vonuló (pihenő) és fészkelő területeinek kedvező természeti állapotba történő fejlesztése, valamint a védett és fokozottan védett hal-, kétéltű- és hüllőfajok ökológiai igényeinek érdekében végzett élőhelyfejlesztés, élettereik védelme, rehabilitációja.

A beavatkozások Jósvafő, Kelemér és Aggtelek települések községhatárait érintik. A projekt keretében a jósvafői Tengerszem-tó kotrása, ezzel együtt a Jósva-forráscsoport rendezése, valamint az üzemvíz csatornák helyreállítása; továbbá a keleméri Mohos-tavak vízmegtartásának rekonstrukciója, és végül a Baradla-barlang vízgyűjtőjén, Ramsari területen található aggteleki kisvizes élőhelyeken (Kardos-tó és Bacsó-nyak-alji-mocsár) gyökérzónás vízinövényzet tisztítás, nyílt vízfelület kialakítása valósul meg.

A projekt megvalósítása során a jósvafői Tengerszem-tó medrének kotrása hatására visszaáll az eredeti nyílt vízfelület, a jelenleg záródó hínárnövényzet is felnyílik. Az üzemvízcsatornák és vízesések
rekonstrukciója számos faj (pl. a hegyi billegető, a vízirigó és foltos szalamandra) számára nyújt ismét
kedvező életfeltételeket. A nemzetközi és országos léptékben is kiemelkedő természetvédelmi
jelentőségű Keleméri Mohos-tavak esetében a fejlesztés hatására a „Tőzegmohás lápok és ingólápok
7140” közösségi jelentőségű élőhelytípus megőrzéséhez szükséges ökológiai és műszaki feltételek
lesznek biztosítottak és a tőzegmohák mellett számos védett faj életfeltételei javulnak és visszaáll a
terület korábbi vízmegtartó képessége.

Az aggteleki Kardos-tó és Bacsó-nyak-alji-mocsár esetében a nád és gyékény irtása valósul meg,
ezáltal a jelenleginél nagyobb nyílt vízfelület alakul ki, így számos faj élőhelyének minősége,
életfeltétele javul (pl. a közösségi jelentőségű lápi szitakötő, dunai tarajos gőte, vöröshasú unka). A nyílt vízfelület számos közösségi jelentőségű erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevér számára fog ivóhelyül szolgálni.

A munkálatok idén kezdődnek és várhatóan 2027-ben fejeződnek be.

• Rozsnyó-vidék/ forrás, fotó: ANPI