A szövegértés fontosságáról és fejlesztésének módszereiről hallhattak előadást szeptember 26-án a pedagógusok és érdeklődők a Várhosszúréti Alapiskolában. Az Anyanyelvi Piknik elnevezésű rendezvény előadója Széplaki Erzsébet tanár, módszertani tanácsadó, tankönyvíró és Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár volt.
Széplaki Erzsébet, Csöpi néni bemutatóóráján Mátyás királyról szóló mesével foglalkoztak a gyerekek, játékos vetélkedő formájában oldották meg a szövegértési feladatokat. Ezt követően a gyerekek kézműves foglalkozáson vettek részt a helyi Kézművesházban, a felnőttek pedig további szakmai, gyakorlati ismeretekkel gazdagodtak.
Bevezetőjében Balázs Géza, a rádiós és televíziós műsoraiból is ismert nyelvész hangsúlyozta a szövegértés jelentőségét a mindennapi életben (például a banki szerződések értelmezésében) és példákat hozott a médiából a helytelen szövegalkotásra.
Széplaki Erzsébet módszertani előadásában arról beszélt, miként fejleszthetők a nyelvi készségek az iskola alsó és felső tagozatán. Felhívta a figyelmet arra is, milyen károkat okozhat a későbbiekben a tanulásnál, ha a szülők mesemondás helyett már a kisgyermekek kezébe technikai eszközöket adnak (megkésett beszédfejlődés, kisebb szókincs, figyelemzavar, olvasási, számolási nehézségek, stb). Bemutatta azokat a munkafüzeteket, módszertani segédanyagokat, melyek segítségével hatékonyan fejleszthető a szövegértés az iskolákban, kiemelve, hogy ez a képesség nemcsak a magyar nyelv órákon, hanem valamennyi tantárgy keretében fejleszthető, legyen az matematika vagy akár tornaóra. Ötleteket adott ahhoz, hogyan segíthetik a pedagógusok a diákokat a különféle szövegek megértésében, feldolgozásában, az összefüggések felismerésében, értelmezésében, és megerősítette, hogy a gyerekeket meg kell tanítani tanulni is (vázlat, jegyzet készítése).
Szakmai programok pedagógusoknak – „a legkisebb településtől a fővárosig”
Az Anyanyelvi Piknik a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának interaktív anyanyelvi programja kicsik és nagyok számára, mottója, hogy rendezvényeit elviszi a „legkisebb településtől a fővárosig”. Ritkaság, hogy egy olyan kis faluba, mint Várhosszúrét, eljutnak az innovatív szakmai programok, ezért megkérdeztük Nagy Werner Csillát, a hosszúréti alapiskola igazgatónőjét, honnan jött az ötlet.
„A Csemadok Várhosszúréti Alapszervezetének már régi testvértelepülési kapcsolata van a magyarországi Ragállyal, onnan érkezett a megkeresés, hogy nem szeretnénk-e itt is megszervezi az előadást. A Csemadok felkért engem januárban, hogy segítsek megszervezni ezt a projektnapot, akkor tűztük ki szeptember 26-át, remélve, hogy még jó idő lesz, piknikezhetünk kint is, csak hát az időjárás meg a technikai igények miatt úgy alakult, hogy beltéri piknikünk lett” – mondta el a sikeres szakmai nap kezdeteiről az igazgatónő, hozzátéve, az előadók programjukkal tudatosan célozzák meg a kisebb falvakat is, így azok a pedagógusok is hozzájutnak az új szakmai anyagokhoz, akik számára egyébként nem könnyen hozzáférhetőek.
Egyetért azzal, amit Széplaki Erzsébet mondott előadásában: „Manapság a gyerekek az alapmondatokat se tudják sokszor értelmezni. Eleve, ha hosszabb ideig magyarázunk beszélt formában, nagyon könnyen elvesztik a figyelmüket. Úgyhogy a szövegértésre és a helyes beszédre, magára a nyelvhasználatra nagyon oda kell figyelni a mai gyerekeknél. Én szintén úgy gondolom, hogy bármilyen tanítási óráról van szó, mindig oda kell figyelnünk arra, hogy azt, amit mondunk, mondjuk el egy kicsit talán emelkedettebb nyelven is, és aztán mondjuk el egyszerűen is, hogy a gyerekek hallják ezt és azt is, mert tapasztaltam már korábban, hogy év végére a gyerekek is igyekeznek szebben fogalmazni, szépen beszélni. És ha már ez szóban kialakul, akkor lassan átmegy az írásba, lassacskán az értő olvasásba is. Szóval, a szövegértéssel mint olyannal, nagyon fontos foglalkozni, de ahogy Erzsébet is mondta, nem csak a szövegértés órán, hanem az egész nap folyamán” – hangsúlyozta Nagy Werner Csilla.
- szöveg, fotó: Prékop Ivett, Rozsnyó-vidék
