A Magyar Országgyűlés Elnöke 15. alkalommal hirdette meg a hiánypótló „Könyvtár, ami összeköt” – Kárpát-medencei fiatal magyar könyvtárosok együttműködése nevű ösztöndíjprogramot. 2025-ben Szenczi Gabriella, a komáromi Szinnyei József Könyvtár könyvtárosa képviselte a szlovákiai magyar könyvtárosokat 2025. szeptember 14. és 28. között az Országgyűlési Könyvtárban, Budapesten.
– Hol dolgozol jelenleg és mi tartozik a munkakörödbe?
A komáromi Szinnyei József Könyvtárban dolgozom, az ismeretterjesztő részlegen 2024 júliusától. Munkaköröm sokrétű: olvasószolgálat, könyvajánlók írása helyi lapokba és a honlapunkra, igény szerint előadások szervezése és lebonyolítása, iskolás-, ill. nyugdíjasfoglalkozások, folyóirat rendszerezés, könyvbeszerzés, állománygyarapítás.
– Miért gondoltad úgy, hogy jelentkezel a Könyvtár, ami összeköt c. ösztöndíjprogramra? Mik voltak az elvárásaid ezzel kapcsolatosan?
Kolléganőm, Kocskovics Reczai Lilla 2023-ban vett részt az ösztöndíjprogramban, ő hívta fel a figyelmemet erre a kiváló lehetőségre. Igazgatónőnk, Fabó Mária is támogatott a jelentkezés beadásában. A program egyik feltétele a még be nem töltött 40. életév, ezért mihamarabb szerettem volna csatlakozni. Mivel még csak egy éve vagyok a „csapat“ tagja, kiváló alkalomnak tekintettem az ismeretszerzésre, inspirációgyűjtésre, tanulásra.
– Kik voltak az ösztöndíjas társaid (honnan érkeztek, milyen helyszínekről, munkahelyekről)?
Magyarországról Kovács Evelin (Katona József Könyvtár, Kecskemét), Romániából öten: Gencsi Eszter (Iuliu Hatieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, Valeriu Bologa Könytára, Kolozsvár), Imre Eszter (Teleki-Bolyai Könyvtár, Marosvásárhely), Máthé-Miklós Mónika (Városi Könyvtár, Székelyudvarhely), Molnár Henrietta-Orsolya (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Marosvásárhely) és Toma Brigitta Mária (Szatmár Megyei Könyvtár, Szatmárnémeti). Szerbiából Szalai Andrea (Szabadkai Városi Könyvtár, Szabadka) és Ukrajnából ketten: Asztalos Annamária (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Beregszász) és Popovics Nikoletta (Somi Községi Könyvtár, Som) és én egyedül vettem részt Szlovákiából. Ezenkívül három budapesti delegált is velünk tartott: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárból Bartucz Virág, az Országos Idegennyelvű Könyvtárból Juhász István és az Országgyűlési Könyvtárból Fehér Orsolya. Szinte minden könyvtártípus képviselve volt. Villám Judit és Maltsik Balázs, a két főszervező olyan könyvtárakat mutatott be, ahol mindannyian megtaláltuk a magunk számára megfelelőt.
– Röviden összefoglalva miről szólt a Budapesten eltöltött két hét? Milyen programokon vettetek részt, milyen helyszíneken jártatok?
Az első három nap az ismerkedés jegyében telt, bemutattuk prezentációinkat könyvtárainkról, körbevezettek az Országházban és bemutatták az Országgyűlési Könyvtárat, annak működését és Ghyczy Ignác hagyatékát. A következő két napon a Ceglédi Városi Könyvtárban és a kecskeméti Katona József Könyvtárban tettünk látogatást. Az első hetet a tatabányai József Attila Könyvtár megtekintésével zártuk. Szakmai szempontból ez a három könyvtár volt a leginspirálóbb, ezek típusa és tevékenységi köre áll legközelebb a munkámhoz. A második hetet az Országos Széchényi Könyvtárban kezdtük, itt bemutatták a digitalizációs részleget is, ahol a legmodernebb felszereléssel dicsekedhetnek. Napunkat az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumában folytattuk, ahol megismertük az adatbázisukat, a főigazgatónő, Péterfi Rita előadást tartott a határon túli könyvtárosok együttműködésének fontosságáról. A következő napon az ELTE Egyetemi Könyvtárában vezettek körbe, amely lélegzetelállító olvasóteremmel büszkélkedhet és részt vehettünk restaurátoruk bemutatóján is. A délutánt a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárában töltöttük, ahol megismertük a II. József által elrendelt, valamint a későbbi népszámlálások eredményeit. Az 1895-ös Mezőgazdasági Statisztikában mindenki megtalálhatta szülővárosának adatait. Keleti Károly munkásságával is megismerkedtünk. A következő napot a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában kezdtük, ahol bemutatták adatbázisuk használatát. A napot Babus Antal előadása tette felejthetetlenné. A délutánt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban folytattuk, ahol a közelmúlt igazgatóváltása új szemléletet is magával hozott. Személyesen is megtapasztalhattuk, milyen a közösségi élet a könyvtárban, mit hozott az új könyvtári filozófia. Az utolsó előtti napon az Országos Idegennyelvű Könyvtárat fedeztük fel, ennek zenegyűjteménye leírhatatlan. A napot Baranya Péter, a Piarista Gimnázium könyvtárának vezetője előadása koronázta meg. Ellátogattunk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Egyetem könyvtárába is.
– Melyek azok a kiemelt programok, amelyek neked nagyon sokat adtak, vagy amiket kiemelten hasznosnak tartasz?
Az összes program nagyon hasznos volt, mindegyik más szempontból. Szeretném kiemelni az Orsággyűlési Könyvtárat, amely a Steindl Imre által tervezett Országházban kapott helyet. Gyönyörű belső tereivel, történeti gyűjteményével lenyűgözi az olvasókat. Babus Antal, a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetőjének előadását mindannyian tátott szájjal hallgattuk. Érdekesebbnél érdekesebb információkat osztott meg velünk, bemutatta a párját ritkító kéziratgyűjteményt és az akadémia büszkeségét, az ősnyomtatványokat is. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár olvasóterme egyszerűen lélegzetelállító. Szakmai szempontból számomra a Ceglédi Városi Könyvtár és a tatabányai József Attila Könyvtár volt a leginspirálóbb.
– Neked milyen feladataid voltak az program során? Ha voltak…
Prezentáció formájában bemutattam könyvtárunkat, annak részlegeit és működésüket, az utolsó napon pedig leadtam programértékelő beszámolómat.
– Sikerült e már valamit implementálnod a mindennapi munkádba az ott tanultakból?
Hasznos volt számomra az Országos Széchényi Könyvtár Digitalizáló Osztályának előadása, ahol lépésről lépésre ismertették velünk a digitalizáció folyamatát. A Ceglédi Városi Könyvtár, a kecskeméti Katona József Könyvtár és a tatabányai József Attila Könyvtár foglalkozásai, rendezvényeik sokoldalúsága kiváló ötleteket adott számomra (szabadulószoba, újságszerkesztés, …).
– Hogy látod, tudsz-e a majd profitálni a kialakított határokon átívelő szakmai kapcsolatokból?
Csak profitálni lehet, Péterfi Rita, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeuma főosztályvezetőjének előadása többek között a Kárpát-medencei könyvtárosok együttműködésének előnyeiről, fontosságáról szólt. Felhívta a figyelmet a kölcsönös segítségnyújtás előnyeire, formáira. Bár különböző országokból és különböző típusú könyvtárakból jöttünk, mégis remek csapat vált belőlünk. Bizton állítom: bármilyen kéréssel fordulok hozzájuk, segítenek majd. Az összes könyvtárban, ahol megfordultunk, minden kolléga szívélyesen fogadott, és arra biztattak bennünket, hogy bármilyen kéréssel, problémával bátran forduljunk hozzájuk.
– Ha egy mondatban kéne összefoglalnod, mit adott neked az ösztöndíjprogram, hogy szólna az az egy mondat?
Kívánom, hogy minden könyvtáros és könyvet szerető ember éljen át ilyen felejthetetlen, élménydús két hetet.
– Volna-e még valami, amit megosztanál az olvasókkal?
Ha beszámolóm felkeltette az érdeklődésüket az említett könyvtárak, gyűjtemények iránt, ne tétovázzanak! Kalandra fel!
- szöveg, fotó: SZMKE
