A céhbehívó táblákkal invitálták gyűlésre a mestereket

Rozsnyó már a 17. században Magyarország legjelentősebb kézműipari központjai közé tartozott. A városban sok céhet számláló, élénk iparos élet lüktetett. A céhek életéhez elengedhetetlenül hozzátartoztak a céhbehívó táblák.

A kalapkészítők céhbehívó táblája, 1766. A Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteményéből. Fotó: Š. Fábián

A fából vagy fémből készült céhbehívó táblával a céh tagjait hívták össze, azaz a céhgyűlés meghirdetésére szolgált. A táblát egy állandó rend szerint adták tovább a tagok között, vagy a legfiatalabb mester vitte körbe. Néhány táblának egy üzenet elhelyezésére alkalmas kis doboz is részét képezte. A tábla a céhmesternek, mint a céh törvényesen megválasztott elöljárójának legitimitását, jogát bizonyította, és egyúttal azt jelentette, hogy a személyek, akik általa igazolják magukat, szavahihetőek, megbízhatók.

A fazekas céh céhbehívó táblája, 1755, elülső oldal. A Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteményéből. Fotó: Š. Fábián

A Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteményében az egykori rozsnyói céhek 17 céhbehívó tábláját tartják nyilván. Ezek közül három a takácsok és három a csizmadiák céhének táblája volt, két-két tábla a varróké és szabóké, valamint egy-egy tábla maradt a mészárosok, fazekasok, tímárok, kalaposok, gubacsapók, ácsok és bányászok céhe után. Fából, sárgarézből, vörösrézből készültek, stílus tekintetében a barokk az uralkodó, de megjelennek reneszánsz formák és népi elemek is. A legrégebbi tábla a 17. század elejéről származik, a két legfiatalabb 1885-ből. A különféle – ovális, változatos alakú könyv, pajzs – formájú táblák méretüknél fogva könnyedén befértek egy nagyobb kabátzsebbe, ezért ilyen módon kedvezőtlen időjárás esetén is szállíthatták azokat. Felső részüket gyakran különféle nagyságú karikával látták el, melynek a tábla hordozásánál volt szerepe, máskor pedig úgy vitték kézben, mintha könyvet tartanának. Más adatok szerint a karika arra is szolgált, hogy használat után ennek segítségével akasztották fel a táblát a szögre.

A takácsok céhbehívó táblája, 17. század eleje. A Rozsnyói Bányászati Múzeum gyűjteményéből. Fotó: Š. Fábián

Hasonlóan, mint minden céh jelvénynél, a céhbehívó táblák legfontosabb és legtipikusabb elemei a céh jelek, elsősorban az adott céhre vagy mesterségre jellemző eszközök és termékek ábrázolása. Kialakításuk és művészi feldolgozásuk a készítési korszaktól, műhelytől, mestertől és nem utolsósorban a konkrét céh vagyonosságától is függött.
A céhbehívó táblák kis művészi alkotások. Nemcsak alkotóik művészeti érzékét fejezik ki, hanem tükrözik a korszakot is, amelyben készültek.

  • S. Holečková, ford.: Prékop I., fotó: Š. Fábián

 

Helytörténeti rovatunk további cikkei:

A mészárosok a leggazdagabb iparosok közé tartoztak Rozsnyón

A rozsnyói bányászcéh

Andrássy Ilona grófnő áldozatos munkáját is díjazták