„A Dobó István Vármúzeum gyűjteményében több tucat, ácsolt és asztalos készítette láda található. A legrégebbi darabok közel 250 évesek. Ezek a szépen megmunkált tárolóbútorok az értő szemek számára nagyon sok információt, üzenetet hordoznak a letűnt évszázadok mindennapjairól, az emberek egykori életmódjáról.
A világ, a környezetünk és vele együtt a Sajó-mentén, Bükk és Mátra vidékén élő ember is nagyon sokat változott azóta, hogy a kiállításon látható legrégebbi láda elkészült.
A kiállítás időutazásra invitálja látogatóit. Ha megfejtjük és megértjük a ládák üzenetét, évszázadokat tekinthetünk vissza az időben. Az üzenet azonban kódolt, őseink „írták” a ládákra, melyet csak akkor érthetünk meg, ha megismerjük azt a világot, melyben ők élték mindennapjaikat.
Ehhez kíván segítséget nyújtani látogatóinak ez a kiállítás” – olvasható a kiállítás egyik paneljén.
“Kocsira ládám, hegyibe párnám…” címmel palócföldi ácsolt és festett ládákat bemutató kiállítás nyílt a Rozsnyói Bányászati Múzeum Galériájában 2014. március 20-án. Az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteményéből származó kiállítás megnyitóján, egy rövid folklórműsor után Csobádi József, a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója köszöntötte a látogatókat, majd Bujdosné dr. Pap Györgyi, a Dobó István Vármúzeum igazgatóhelyettese ismertette a kiállítás témáját és bemutatta munkatársait, a tárlat szervezőit, alkotóit.
Dr. Bereczki Ibolya, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese megnyitó beszédében elmondta, hogy a kiállított darabok – szekrény-szökröny, kelengyés láda, cifra menyasszonyi láda stb. – segítségével képet kapunk a egykori palócföldi falusiak lakáskultúrájáról, megelevenedik előttünk az apró szobák és hálókamrák világa, ahol ezek a díszes tárolóbútorok fontos szerepe
t töltöttek be. „Kik is a palócok? Miközben a tudományos viták középpontjában hosszú időn keresztül állt a népcsoport eredetkérdése és a terület földrajzi határainak meghatározásában sem volt egyetértés, a múzeumi gyűjteményekben egyre gyarapodtak a vidék lakáskultúráját és népművészetét reprezentáló gyönyörű darabok” – mondta a főigazgató-helyettes asszony. Ismertette a palócokról szóló legfontosabb történeti, néprajzi, ismeretterjesztő munkákat, tudományos publikációkat és neves szerzőiket, valamint a témában folyó gyűjtéseket, kutatásokat és azok eredményeit a 19. század végétől egészen a 2000-es években végzett átfogó, mára számítógépes adatbázisban rögzített kutatásokig. Több, a laikusok érdeklődésére is számot tartó, a következő nemzedék számára feldolgozott és megőrzésre szánt fontos dokumentumot, érdekességet is megemlített, mint például a Keszi-Kovács László által Szuhahuta községben 1955-ben, az ácsolt láda készítéséről forgatott filmet, melynek 18 perces, vágott változata 2008 óta már digitálisan is hozzáférhető. A ládák szerepe, használata mellett kitért az épített és festett ládák közötti külön
bségekre is – az ácsolt ládákat mesterek készítették, a tulipános ládák céhekben készültek. Az épített ládák használata a 20. században háttérbe szorult a Palócföldön, a források szerint 1928-ban készítették az utolsó kelengyésládát. A mai mesterek elmondása szerint azonban az utóbbi években reneszánszát éli a tulipános láda, hiszen újabban több ilyen hagyományos bútordarab elkészítésére kaptak megrendelést.
Mint a megnyitón elhangzott, ezek a csodaszép darabok kiállítás formájában először láthatók a nagyközönség számára. Az egri Dobó Isván Vármúzeum vándorútra induló kiállítása Rozsnyón május 25-ig tekinthető meg.
-rozsnyovidek.sk
szöveg, fotó: Prékop Ivett
A www.rozsnyovidek.sk oldalon megjelent bármilyen tartalom (írás, kép, hang, videó stb.) utánközlése csak és kizárólag a szerkesztőség engedélyével, változtatás nélkül, a portálra, mint forrásra utaló egyértelmű hivatkozás és az oldalra mutató link feltüntetésével lehetséges!
