A Rozsnyói Bányászati Múzeum Mousson Tivadar József, a „zempléni nap és nép festőjének” kiállításával nyitotta az idei Múzeumok és Galériák Éjszakája rendezvénysorozatot. A tárlat a krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban látható egészen szeptember végéig, érdekessége, hogy kiállításon eddig nem szereplő alkotásokat is bemutat. A kiállításmegnyitó egyben a nyári idény kezdetét is jelentette a képtárban, melynek a múzeum vezetése időszaki kiállítások rendezésével szeretné visszaállítani eredeti funkcióját.
A krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban május 16-án zajlott a posztimpresszionista festő, Mousson Tivadar József műveit bemutató kiállítás ünnepélyes megnyitója. A megjelenteket Pavol Lackanič, a házigazda Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója és Maroš Demko, a kiállított festményeket kölcsönző nagymihályi Zempléni Múzeum igazgatója köszöntötte. Dana Barnová művészettörténész, a Zempléni Múzeum munkatársa, a kiállítás kurátora a művész életével és munkásságával ismertette meg a közönséget, majd elmondta, hogy ezen a kiállításon a közelmúltban restaurált, eddig még nyilvánosság előtt nem szereplő festmények is láthatók. Lázár Éva röviden bemutatta az Andrássy Képtár történetét, hangsúlyozva, hogy a Rozsnyói Bányászati Múzeum az alapító Andrássy Dénes gróf eredeti elképzelését tiszteletben tartva újra képtárként szeretné működtetni az egyedülálló szecessziós épületet. Terveik szerint minden év májusában, a Múzeumok Nemzetközi Napja alkalmával új időszaki kiállítást nyitnak meg a krasznahorkaváraljai galériában, melyet a nyári turisztikai szezonban kereshetnek fel a látogatók. A kiállításmegnyitón Pál Baláž Ilona énekelt, zongorán Sengler Mária kísérte, mindketten a múzeummal hosszú évek óta együttműködő Rozsnyói Művészeti Alapiskola pedagógusai.
A zempléni tájat, ünnepségeket, színes vásári forgatagot megörökítő népies zsánerképeivel ismertté vált Mousson Tivadar József (1887-1946) Hőgyészen született. Egyes adatok szerint tanítóképzőben, illetve a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, mestere Balló Ede volt. 1910-ben elnyerte a budapesti Művészház ösztöndíját, majd a nagybányai szabadiskolában és olaszországi tanulmányúton képezte magát. 1911-től a nagymihályi polgári iskolában rajzot tanított, Csehszlovákia megalakulása után elbocsátották, ezután már csak festészettel foglalkozott. Részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, később Nagymihály mellett többek között Sátoraljaújhelyen, Kassán, Losoncon, Pozsonyban, Rózsahegyen, Eperjesen, de Ostraván és Prágában is kiállították műveit. 1942-ben agyvérzés miatt lebénult a bal oldala, 1944-ben a közeledő front és megrendült egészsége miatt előbb Pozsonyba, majd fiához költözött Trencsénbe, itt hunyt el 1946-ban.
A Zempléni Múzeum szakemberei szerint Mousson az első festők egyike volt, aki szisztematikusan foglalkozott ezzel a vidékkel. Lelkes rajongója és megörökítője volt a zempléni tájnak és embereknek. 1911-1944 között Nagymihályban élt és alkotott, egy gazdasági és kulturális központoktól, aktuális képzőművészeti eseményektől távol eső kisvárosban. Csaknem három évtizeden át örökítette meg ennek a vidéknek az életét és néprajzi sajátosságait. Akadémikus stílusú realisztikus festészete eljutott a tiszta színek felszabadult ábrázolásához, felhasználva a fények és színek törvényszerűségeit, briliánsan megragadva a múló pillanatot és fényhatást. A táj és emberek iránti töretlen érdeklődésének köszönhetően munkássága Zemplén egyfajta sajátos képzőművészeti monográfiájává vált. Ez lett Mousson alkotásainak, számtalan tájképének, zsánerképének, főleg piaci jeleneteket ábrázoló figurális kompozíciójának domináns motívuma.
Mint a megnyitón is elhangzott, a nagymihályi Zempléni Múzeum rendelkezik a festő legteljesebb – olajfestményekből, rajzokból és akvarell tanulmányokból álló – képgyűjteményével Szlovákiában. 1967-ben emlékszobát rendeztek be tiszteletére, 1989-től pedig állandó kiállítás mutatja be Mousson Tivadar, Zemplén festőjének műveit.
A krasznahorkaváraljai Andrássy Képtárban rendezett kiállítás válogatást mutat be a művész sokrétű munkásságából, a közönség a festményeken kívül fényképes és írásos anyagokat, a festő hagyatékából származó tárgyakat tekinthet meg a csodálatos szecessziós képtár falai között. A tárlat szeptember 30-ig látogatható, szerdától vasárnapig 13.00 és 17.00 óra között.
- szöveg, fotó: Prékop I., rozsnyovidek
