Politikai vitára került sor Berényi József (MKP) és Bugár Béla (MOST-HÍD) pártelnökök között szerda délután a Gombaszögi Nyári Táborban.
A néha személyeskedő, gyakran a közös múltba kanyarodó vita bár számos témát érintett – a pártok érdekképviseleti hatékonysága, jövőbeli célkitűzések, a kétnyelvűség problémája, autonómiakoncepció, az őszi választások, a közös jelöltindítás lehetőségei, a szétszakadás okai, a magyar népességfogyás vagy a magyarbarát Hrusovsky elromlott kártyája –, nem igazán jutott közelebb egyik fél sem a megoldáshoz: közelednek az őszi megyei választások, együttműködés pedig a megyék és járások döntő többségében nincs. Mózes Szabolcs újságíró moderálta és kérdéseivel irányította a burkolt megfogalmazásokkal átszőtt, néha élcelődő politikai vitát, a pártelnököknek néha még az egyszerű válaszadás, a konkrétumok kimondása is a nehezükre esett.
Bár Mózes az aktuálpolitikai témák felé „terelte volna” a konverzációt, szándéka többnyire meghiúsult – pedig többször is felszólította vendégeit, hogy ne térjenek el a kérdések tárgyától. A másfél órásra tervezett vita jelentős része így azzal telt el, hogy az elnökök még az MKP „színei” alatt közösen együtt töltött időszakot elemezték, vagy inkább az akkori hibákat, sikertelenségeket, illetve a szétszakadás okait hánytorgatták fel egymásnak – ki-ki a maga szemszögéből.
Bugár nem ítélte meg túlságosan hatékonynak azt az időszakot, amíg az MKP egyedüli szlovákiai magyar pártként képviselte a kisebbség érdekeit – annak ellenére, hogy a magyar képviselők jóval nagyobb számban voltak jelen szlovák parlamentben, mint most. „Mindennek van előnye és hátránya. Sokkal kényelmesebb, és hátra lehet dőlni, ha csak egyetlen egy magyar párt van. Most versenyhelyzet van. Sok embernek nem tetszik, mert dönteni kell, ami olykor még családokon belül is feszültséget okoz.” Azonban úgy vélte, hogy a szétszakadás óta sokkal több javaslatot sikerült módosítani, képviselői indítványt vagy törvényjavaslatot benyújtani. „A versenyhelyzetnek mindig van hozadéka” – emelte ki. Arról is beszélt, hogy az előző parlamenti választások során pártja listás helyeket ajánlott fel az MKP-nak, ám Berényi pártja nem kívánt a lehetőséggel élni, mivel identitásának, politikai arculatának elvesztésétől tartott. Berényi szerint a problémák fő forrásának tekinthető az, hogy Bugár a versenyhelyzetben mindig lát előnyt és hozadékot. „Jelen pillanatban politikai szinten perifériára szorult a magyarság és a minket érintő téma, ugyanakkor számunkra elengedhetetlen, hogy megőrizzük a magyar politizálás kereteit. Egészen más, ha vegyes pártként vagy magyarként kerülünk be, egészen más témákat várnak el tőlünk, és jóval legitimebb, ha egy magyar párt részéről hozódnak fel a magyarságot érintő kérdések.” Majd odaszúrt egyet a HÍD elnökének, utalva a párt politikai magatartására: „Mi, ellentétben veletek nem akarjuk feladni a magyar politizálás kereteit”. Bugár is tisztában van vele, hogy a szlovákiai magyarság hetven százaléka szeretne szorosabb együttműködést, főleg emiatt javasolta a megyei koalíciót. „Ezt a helyzetet pozitívan lehet használni, hogy meg tudunk szerezni szlovák szavazatokat is; de ez nem jelenti azt, hogy feladjuk a magyar politizálási kereteket.” Arról is beszélt, hogy számos szlovák politikus támogatását meg tudják szerezni tárgyalással, és bár gyakran az események nem a tervek szerint zajlanak, sikerül előrelépni a cél felé. „Nem adtunk fel semmit, százötvenezer magyar szavazatot kaptunk, senki se mondja azt, hogy ezt nem kell figyelembe venni, és csakis a másik pártra leadott százezer szavazat számít” – emelte ki végül.
A közelgő megyei választásokkal kapcsolatban a „nagyszombati csatára” is kitért a két jelölt. Berényi úgy vélte, Nagyszombat megyében győzni lehetne, ha a magyar szavazók nagyobb arányban mennének el. Majd a moderátor egy kérdés elé állította a két jelöltet: amennyiben az első fordulóból saját jelöltjük nem jut tovább, a másik magyar párté viszont igen, úgy hajlandóak-e támogatni a másodikban egymás jelöltjeit? Bár Mózes többször is kihangsúlyozta, hogy kérdésére válaszként igent vagy nemet vár, a maga módján mindkét elnök kitért a konkrét válasz elől. Bugár egy hosszabb „politikuskanyar” után végül válaszát ezzel zárta: „Amennyiben ezt kívánja a közösségi érdek, úgy képesek vagyunk támogatni az MKP jelöltjét”. Berényi kibújt a válaszadás alól: „Az MKP egy decentralizált párt, és emiatt a járási, illetve kerületi szervek döntenek a kérdés felől.” A moderátor ezt hallván módosított a kérdésen: „Ha önön múlna, úgy adott esetben támogatná-e a HÍD jelöltjét?” Majd jött a válasz: „Mivel én vagyok az MKP nagyszombati megyei elnökjelöltje, így szeretnék továbbjutni a második körbe. Nem szeretnék azzal foglalkozni, hogy mi lesz, amennyiben nem jutok tovább. A kérdés tárgytalan.” Majd hozzátette, hogy még környezetvédelmi miniszterkedése idejéből nincsenek jó tapasztalatai a HÍD jelöltjével, Nagy Józseffel kapcsolatban.
A megyei választásokat Berényi sikeresnek könyvelné el, amennyiben 30 képviselői széket tudnának szerezni. „Figyelembe véve azt, hogy az elmúlt választások után 40 mandátumot szereztünk, ez nem egy nagy szám, de ennyivel már elégedett lennék” – emelte ki. Bugár akkor lenne igazán elégedett, hogyha a két magyar párt megyei képviselőinek a száma növekedne. „Bizakodok a jövőre nézve. Úgy vélem, jóval több mandátumot fogunk elérni, de ez önmagában kevés. Csak akkor tudjuk megvalósítani érdekünket, ha jobbak leszünk, ezért sajnálom, hogy nem sikerült megyei koalíciókat létrehozni, mert a versenyhelyzet a megyei választások során néha kifejezetten rossz” – folytatta. A Híd és az MKP csak Pozsony megyében lépett koalícióra a megyei választások előtt, továbbá Besztercebánya megyében írtak alá egy olyan megegyezést, amely szerint a két párt nem harcol egymás ellen. Berényi előre leszögezte, hogy csak azon járásokban hajlandó tárgyalni az együttműködésről, ahol a magyarok aránya kevesebb, mint 50%.
Az esetleges együttműködéssel kapcsolatban az MKP elnöke kiemelte, hogy a helyzet – néhány járást kivéve – még nem lezárt, az együttműködési lehetőségek nyitottak, és még van idő további tárgyalások kezdeményezésére. Berényi szerint van lehetőség az együttműködésre, csakis akarat szükséges, ezt pedig főként a másik oldal részéről hiányolja. Bugár szerint szintén nem kizárt a megegyezés egyes járásokban, amennyiben központi szinten van egy komoly akarat.
Különböző felmérésekből az olvasható ki, hogy a magyarok nagy része örülne, ha a két párt együtt képviselné a szlovákiai magyarságot, emelte ki az újságíró. Berényi egyetértett: „Sokan szeretnék egyesíteni a magyar fellépést, a szavazatokat, hogy nagyobb erővel képviseltesse magát a magyar közösség”. Szerinte az együttműködést ott kell szorgalmazni, ahol a magyarság érdekképviselete veszélybe kerülhet. Majd a HÍD jövőbeli elnökjelöltjére, Pavol Hrusovskyra is kitért, aki egyes internetes források szerint nem szavazta meg a Most-Híd által benyújtott vasúti kétnyelvűséggel kapcsolatos törvénymódosítási javaslatot. „Ha ezt sem tudta felvállalni, ha alibista módon nem szavazott, amennyiben lehet hinni az internetnek, úgy ebben az esetben nem lehet a jelöltje a felvidéki magyarságnak, mert lejáratja a közösséget”. Az MKP elnöke arra is kitért, hogy a jobboldal erősen megosztott, így van értelme magyar jelöltet indítani a jövőre esedékes elnökválasztásokon: „Meg kell mutatnunk magunkat, vállalnunk kell a megmérettetést.” A fő célok közül kettőt kiemelt: megállítani a magyarok népességfogyását, illetve kétnyelvűsíteni Dél-Szlovákiát. Bugár szerint jelöltjüknek a kártyájával volt problémája a vasúti kétnyelvűségről szóló szavazás során, majd a védelmére kelt: „Szlovákia tízéves fennállása során az egyedüli szlovák közéleti személyiség volt, aki utalt Szent Istvánra és a közös történelmi múltra”. Majd arra is kitért, hogy az MKP koncepciójának – magyar jelölt indítása a szlovák elnökválasztásokon – nincs realitása, de amennyiben az MKP-nek megfelelőbb alternatívája akad, úgy leülhetnek beszélni, de a helyzet egyelőre egyértelmű. „Szlovákiában nekünk abból kell főzni, ami van. Hrusovsky az egyetlen szlovák elnökjelölt, aki felvállalta közös történelmi múltunkat és a szentistváni örökséget” – folytatta. Berényi szerint Hrusovsky magyarbarát megnyilvánulását nem kell komolyan kezelni: „Egyszer volt Budán kutyavásár”. Bugár a magyarok fogyását abban látja, hogy szlovák iskolába íratják gyermekeiket főként abból a célból, hogy a gyermek jobban elsajátítsa az államnyelvet. Ezért is terjesztették elő azt a javaslatot, hogy a szlovákot idegen nyelvként tanítsák a magyar nyelvű osztályokban, iskolákban. Berényi a kétnyelvűség mellett a vita során többször szóba hozta az autonómia ügyének fontosságát, amelyről nem szabad végleg lemondani. „Az autonómia egy megvalósítható, működőképes rendszer, elég csak szétnézni Európában” –, majd a dél-tiroli helyzetet hozta fel példának, ahova a HÍD elnöke gyakran ellátogat. Bugár ezt a következőképp vélte: „Tenni kell, és nem folyton a másikra mutogatni, vagy olyan autonómiakoncepcióról beszélni, amely lassan olyan lesz, mint Columbo felesége: senki sem látta, de állítólag van. Az autonómia ügye egyelőre légből kapott ötlet, nincs szükségünk kirakatpolitikára. A dél-tiroli rendszer kiválóan működik Olaszországban, Dél-Tirolban, de Szlovákiában nincs realitása. Az oktatásügy, a kultúra és a nyelvhasználat az a három dolog, amelyik megtarthatja magyarnak a közösségünket. Nekünk háromszor, négyszer jobban kell bizonyítani, hogy eredményt érjünk el.” – emelte ki.
Majd végül az egyik kérdező javasolta azt, hogy mindkét párt foglalja bele az etikai kódexébe azt, hogy ne legyenek olyan párttagok, akik a kétnyelvűséget sokadrendű kérdésként kezelik, és őket mulasztás esetén zárják ki. Ebben a kérdésben – a maga módján – mindkét politikus egyetértett és egyaránt elítélték az ilyesfajta politikai magatartást.
Balla Sándor
