Gabi, a rudapithecus őslelet Rozsnyón

A megszokottnál is nagyobb érdeklődés kísérte a Rozsnyói Bányászati Múzeum “Rudapithecus – Rudabánya és az emberré válás” című kiállításának megnyitóját 2014. március 27-én a főtéri Galériában. A megnyitó vendége volt Mészáros Ildikó fotográfus, prof. Kordos László palenontológus, valamint Burdiga Pál, Rozsnyó polgármestere, a megjelenteket Csobádi József, a múzeum igazgatója köszöntötte. A kiállítást Kordos László professzor, paleontológus nyitotta meg, aki kutatótársaival együtt részt vett a Rudabányán folyó nemzetközi ásatásokban. Mint elmondta: „10 millió évvel ezelőtt ezen a környéken és az egész Kárpát-medencét kitöltve volt található az úgynevezett Pannon-tó, egy hatalmas nagy tengernyi tó és annak a partján szubtrópusi, trópusi körülmények közötti élővilág maradványai maradtak fenn” – majd hozzátette „Rudabányán, az egykori vasércbánya területén ez a 10 millió évvel ezelőtti mocsár, tavi agyagréteg számos élőlény maradványait megőrizte”.

DSCF4511

Ezek közé tartozik a híres koponyalelet, a Rudapithecus hungaricus, mely jelentős láncszeme az emberré válás folyamatának. Mint Kordos professzor elmondta, az egyik kiállított poszteren láthatók azok a kutatók, akik a rudabányai kutatásokat elősegítették. Külön kiemelte az azóta elhunyt Hernyák Gábor személyét, aki a rudabányai vasércbányák főgeológusa volt, és akinek olyan rendkívül éles szeme volt, hogy a Rudabányáról előkerült, közel 300 darab majomlelet 70%-át ő találta meg. A rudapithecus koponyaleletet, amit ma Gabinak nevezünk, őróla nevezték el a külföldi diákok. Amikor megtalálta, még nem lehetett tudni, hogy ez egy hím vagy egy nőstény állat, ezért először Gábornak nevezték el, amikor később kiderült, hogy kicsi a szemfoga, tehát nőstényről van DSCF4451szó, Gáborból Gabi lett. A kiállításon láthatók Mészáros Ildikó fotográfus képei, melyek megörökítették az egykori bánya területén a rudabányai lelőhelyet, a kutatás folyamatát, a különböző ásatási pillanatképet, benyomásokat, további képeken állati és növényi lenyomatokat, a mocsári környezet jellegzetes élővilágát láthatjuk, valamint vitrinekben megtekinthetők a csont és egyéb maradványok másolatai is.

DSCF4503A kiállítás kísérőszövege összefoglalja a tárlat lényegét: „A Rudapithecus hungaricus egy 10 millió évvel ezelőtt élt kihalt emberszabású majom. Rudabányán 1967-ben fedezték fel csont és fogmaradványait. Azóta több mint 300 ősmajom lelet és sok ezer kortárs növény és állatfaj leleteit ásták ki a kutatók az egykori tavi és mocsári üledékből. Rudabánya a napjainkban az emberré válás világhírű lelőhelye. A Rudapithecus valószínűleg az Afrikában kiaDSCF4506lakult, emberhez, gorillához és a csimpánzhoz vezető leszármazási vonalak közös ősei közé tartozott.
A kiállításon a kutatások történetének áttekintése, az emberré válás legfontosabb példányainak hiteles másolatai mellett Mészáros Ildikó sok éven keresztül a helyszínen készített művészi fényképei segítségével az érdeklődő bepillantást nyerhet az ősmajmok előkerülésétől kezdve a tudományos feldolgozáson át a nemzetközi kutatás kulisszatitkaiba.”

A kiállítás 2014. április 30-ig tekinthető meg.

-rozsnyovidek.sk, szöveg, fotó: Prékop Ivett

A www.rozsnyovidek.sk oldalon megjelent bármilyen tartalom (írás, kép, hang, videó stb.) utánközlése csak és kizárólag a szerkesztőség engedélyével, változtatás nélkül, a portálra, mint forrásra utaló egyértelmű hivatkozás és az oldalra mutató link feltüntetésével lehetséges!