„A Nagy Testvér figyel téged.” A szállóigévé vált mondat mást jelent annak, aki már zsenge ifjúkorában olvasta Orwell kultikussá vált regényét, és megint mást annak, aki át is élte a diktatúra szorongató légkörét. Van olyan, akinek csupán a televíziós valóságshow, a Big Brother ugrik be róla, és akad, aki a mai, pásztázó térfigyelő kamerákkal, az életünk minden területére befurakodó mobiltelefonokkal, laptopokkal, közösségi oldalakkal teli szép, új világ mottójának érzi. Ez utóbbiról szól a rozsnyói GIKSZER Diákszínpad legújabb, „W1nston” című darabja, mely George Orwell 1984 című regénye alapján készült.
A GIKSZER, azaz a Gömöri Ifjak Kis Színpadi Erőlködése Rozsnyón immár hatodik bemutatóját tartotta május 9-én a rozsnyói városháza nagytermében. Az új darab írója Kovács Péter, rendezője Kristóf Roland, a főbb szerepekben Bodnár Dánielt (W1nston), Icso Berenikét (Jul1A), Papp Viktóriát (Andi/android), Kovács Szebasztiánt (Syme) és Kustván Renét (O’Brian) láthatjuk. Ahogy az már a GIKSZER-nél megszokott, most is két előadást tartottak, egyet a diákoknak és egyet a szélesebb nyilvánosságnak, ahol családtagok, barátok tapsoltak a szereplőknek. A diákelőadáson a közönség szavazott az évad legjobb színészére, illetve színésznőjére, akiket majd a feltehetően novemberben megszervezett ünnepi GIKSZER-gálaesten díjaz a csapat.
Az ifjú gömöri színjátszók szeretnek kísérletezni, merészen válogatnak a témákban, a klasszikus darabokat, alapműveket átdolgozva, saját ötleteikkel bővítve, évente új műfajjal jelentkeznek. Az Antigoné, a Dr. Karolina show, a Balerina (Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona), a Rue Morgue (Edgar Allan Poe: Morgue utcai kettős gyilkosság) és A falu (Gogol: Revizor) után a sci-fi műfaja felé fordulva idén Orwell 1984 című világhírű regényét dolgozták fel.
Orwell szatirikus politikai regénybe ágyazott disztopikus víziója megírása, 1948 óta számtalan művészt megihletett Ray Bradburytől David Bowie-ig, hiszen regények, mozifilmek, zeneszámok, televíziós műsorok, sőt reklámok és valóságshow (Big Brother) születését is inspirálta. A regény – a totalitárius rendszerek működését leírva – lehangoló, hátborzongató képet fest egy jövőbeli világról, ahol a hatalom, a kormány teljes uralma alatt tartja, megfigyeli, ellenőrzi, gyűlöletre készteti, tudatlanságban és hazugságban tartja az embereket. A mai negyvenesek és tőlük idősebbek tudják, hogy mindez nem sci-fi, hiszen ők maguk is átélték a szocializmus évtizedeit, megtapasztalták ezt a rendszert, ezeket a módszereket, melyek némi fazonigazítással, de pontosan ugyanúgy működnek napjaink nem is olyan távoli diktatúráiban is. A regény aktuálisabb, mint valaha: ugye ismerős az agymosó politikai propaganda, a bűnbakkeresés, az ellenségkép gyártás, a kultúra, a sajtó bekebelezése, a nyomorba taszított, méltóságától megfosztott, lebutított, szinte vegetatív létre süllyesztett polgár képe? De térjünk vissza a W1nston című darabra, mely a regény sci-fi elemeit a mába, illetve a távoli jövőbe helyezve, egy sajátos szemszögből gondolta tovább a gépek, a világháló, a számítógépes programok uralmát.
George Orwell korát megelőzve írja le a gépek által megfigyelt, elmagányosodott, szabadságától, magánéletétől megfosztott, uniformizált tömegeket. „A múltban egyetlen kormánynak sem állt módjában polgárait állandó felügyelet alatt tartani. A nyomtatás feltalálása azonban megkönnyítette a közvélemény befolyásolását, s a film és a rádió tovább fejlesztette ezt a folyamatot. A televízió felfedezésével, s azzal, hogy a technika haladása lehetővé tette, hogy ugyanazon a készüléken egyidejűleg adni és venni lehessen, vége lett a magánéletnek.” A GIKSZER pedig éppen ezt a szálat boncolgatja a regény főhőséről, Winston Smithről elnevezett, W1nston című, most bemutatott darabjában. Az ő előadásukban az egyén nem az államhatalom, hanem a modernizált, mesterséges intelligenciával körülbástyázott saját világának a foglya. Az Orwell korában létező eszköztár – rádió és tévé – számítógépekkel, mobiltelefonokkal, kamerákkal, internettel, közösségi oldalakkal bővült, melyek megfigyelik, rögzítik, irányítják az atomkatasztrófa miatt amúgy is bezárt életet élő szereplők mindennapjait. Képtelenek a saját döntésekre, önálló gondolatokra, valós élményekre, emberi kapcsolataik elkorcsosodtak, nem tudnak kilépni az igazi világba, beszippantotta őket a virtuális tér.
A fiatalok által színpadra vitt jelenetekben önmagunkra ismerhetünk, mint Kristóf Roland, a darab rendezője megjegyezte, a közösségi élet áthelyeződött a netre, a Facebook-ra, ahol sokszor hamis képet adnak magukról az emberek, és a kapcsolatok felszínessé válnak. A virtuális létnek számtalan előnye is van természetesen, de vigyázni kell, hogy ne essünk át a ló túloldalára. Néha fel kell lélegezni, le kell tenni a „kütyüket” és beszélgetni kell, tanácsolja a rendező. Talán ez lehet a darab üzenete, hogy ne zárkózzunk be a számítógépünkbe, az internetbe, hanem éljük az életünket, szerezzünk valódi barátokat és élményeket.
A kérdésre, hogy miért éppen az 1984-re esett a választásuk, elmondta, hogy a műfaj volt a fő motiváció, mivel már sok mindent kipróbáltak, drámát, vígjátékot, abszurd komédiát, detektívtörténetet, most pedig a sci-fi műfaját szerették volna kipróbálni. Ahogy az előző években, most is készülnek a Jókai Napokra, kíváncsiak a szakmai zsűri és a közönség véleményére, a többi színjátszócsoport előadására. Szívesen fellépnének újra a Rozsnyó környéki falvakban, de távolabbi régiókban is, hogy hírül vigyék, Gömörnek, Rozsnyónak van magyar színháza.
A gimnáziumban tanító Lőrincz Tímea, a GIKSZER szervezője, mentora a Rozsnyó-vidék portálnak elmondta, hogy az új darabra készülve nemcsak a próbák számát növelték, hanem hétvégi összpontosítást is tartottak Szádalmáson és Várhosszúréten, ezeken alakult ki a színdarab végső formája. A színjátszókör iránt folyamatos az érdeklődés, ebben a tanévben öt elsős diákkal gyarapodott a csapat, aki között a helyi gimnazistákon kívül más középiskolába járó, egyetemista és már dolgozó fiatalok is vannak. A tanárnő elmondta, nagyjából huszonöt ember – színjátszók, díszletépítő, technikáért és szervezésért felelős tagok – lelkes munkájának köszönhetően került a színpadra az előadás. A GIKSZER működését alkalmanként néhány vállalkozó, illetve intézmény támogatja kisebb összegekkel, adományokkal, ami nagy segítséget jelent a darabok megvalósításában, utaztatásában vagy a gála megszervezésében. Tavaly őszi turnéjuk során több mint tíz környékbeli községbe eljutottak a Falu című komédiával, az előadásoknak nagyon jó visszhangja volt és a diákszínjátszókat még szélesebb körben megismerte a közönség.
- szöveg, fotó: Prékop I., rozsnyovidek
