A személyre szabott tanulás pedagógiája volt a témája a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozójának, melyet április 7-én és 8-án immár huszonnegyedik alkalommal szervezett meg Rozsnyón a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége.
Az idén is David Hopkins „Minden iskola kiváló iskola” gondolata jegyében zajló pedagógustalálkozó közel 250 résztvevőjét szombaton Burdiga Pál, Rozsnyó polgármestere köszöntötte, majd Ádám Zita, a pedagógusszövetség alelnöke mondott beszédet. „Ha az iskola önmagába bezárkózva csak annyit valósít meg, amennyit a hivatal vár el tőle, statisztikát gyárt. Ha csak az államilag előírt tantervet teljesíti, akkor képtelen figyelembe venni az eltérő adottságokkal és képességekkel rendelkező növendékek személyre szabott törődésének, fejlődésének igényeit. Ha nem a növendék fejlesztése és fejlődése áll a mindennapok fókuszában, ha az iskola nem nevel önállóságra, nem tanít meg gondolkodni, ha nem keresi a válaszokat a társadalmi kihívásokra, csak rutinból teljesít. Így az eredmény is rutin lesz. Ha azt csinálod, amit tegnap, az eredmény is az lesz, ami tegnap” – hangsúlyozta beszédében. „A rozsnyói közoktatási konferenciák évről évre a hazai közoktatás helyzetével foglalkoznak, probléma feltárás és megoldások keresése történik, folyamatos tanulás a megújulás érdekében, hiszen a világban a tanulás forradalma zajlik. Ebből a forradalomból, mely a szemlélet megújulását ígéri, nem lehet kimaradni – az a világtól való lemaradást jelenti. Míg késnek az átfogó hazai reformok, valódi kitörési pontokban, az alulról induló iskolafejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek a pedagógiai szemléletváltás csíráját hordozzák magukban. A változás alapját a gyermekközpontú iskola határozza meg. Idei közoktatási konferenciánk a személyre szabott tanulás pedagógiáját, annak kulcselemeit bontja ki, amelyeket szükséges megértenünk annak érdekében, hogy a tanulókat aktívan bevonjuk saját előrehaladásuk tervezésébe, felelőssé téve őket ezáltal ígéretes jövőjük és boldogulásuk megteremtéséért.”
A pedagógustalálkozó első előadója Kovács István Vilmos volt, a budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi és Innovációs Igazgatóságának vezetője. „A tanulás forradalma” című élvezetes előadásában többek között a technológiai eszközök oktatásban való használatáról, a tanulás körülményeinek megváltozásáról, az iskolával szembeni elvárásokról beszélt, valamint a kapcsolódó tudományterületekről.
Héczné Tóth Mária Magdolna, a mosonszentmiklósi Széchenyi István Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója a személyre szabott tanulás magvalósulása érdekében kialakított tanulási környezetről tartott előadást. Véleménye szerint az iskolai oktatás középpontjában két tantárgynak kellene lennie, a tanulásmódszertannak és a gondolkodás-módszertannak. Előadásában gyakorlati tanácsokat is adott az iskolában jól használható interaktív alkalmazásokkal kapcsolatban.
Mező Katalin, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Karának adjunktusa a személyre szabott tanulás fogalmát, különböző megközelítéseit hozta közelebb a hallgatósághoz, illetve a személyre szabott tanulást támogató tanári kompetenciákról beszélt. Vázolta, milyen készségekkel, képességekkel, tudással kellene rendelkeznie a tanárnak. Ha nem is lehet polihisztor a pedagógus, de – mint Bigyó felügyelőnek – mindig legyen a tarsolyában valamilyen bevethető eszköz, módszer – tanácsolta.
A következő előadásban Mező Ferenc dékán, az egri Eszterházy Károly Egyetem Pedagógiai Karának docense a személyre szabott tanulás stratégiáit elemezte, rávilágítva az ezzel kapcsolatos elképzelésekre, de tévhitekre is. A tanulási stílusokat (vizuális, auditív, mozgásos stb.) felsorolva figyelmeztetett, nem kiszolgálni kell a tanuló meglévő adottságait, konzerválni az esetleges tanulási problémákat, hanem fejleszteni, felkészíteni más stílusokra, helyzetekre is.
Virág Irén egyetemi docens, az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének igazgatója előadásában a differenciált tanulásszervezés feltételeiről, a differenciált oktatásban alkalmazható stratégiákról, programokról, módszerekről beszélt. Felvázolt néhány alternatív lehetőséget a hagyományos prezentációs stratégiával szemben – pl. optimalizációs stratégiák, kooperatív tanulás, projektmódszer, felfedezéses és kutatásos tanulás –, melyek képesek figyelembe venni a tanulói különbségeket.
A plenáris ülés folyamán Fekete Irén, az SZMPSZ irodavezetője a találkozó résztvevőinek beszámolt arról, hogy a pedagógusszövetség a közelmúltban együttműködési megállapodást írt alá a Katedra Társasággal és Alapítvánnyal.
A pedagógustalálkozó programjából nem hiányozhat a kiállítás. Idén a 145 éves kassai ipari, vagyis a Szakkay József Szakközépiskola mutatkozott be ebben a formában. A középiskola igazgatója, Matej Éva nyitotta meg a kiállítást, mely az ipari történetének jelentősebb korszakait, egykori igazgatóit, az ott végzett ismert emberek, írók, költők emlékét idézte fel. A tárlaton a fotókon kívül könyvek, írásos dokumentumok, de egykor és ma használatos berendezések, iskolai eszközök – számítógép, ampermérő, logarléc, rajzeszközök, nyomtató – is szerepeltek.
Délután a konferencia résztvevői az előadók, illetve szakemberek, gyakorló pedagógusok vezetésével kisebb csoportokban zajló szakmai műhelyekben boncolgatták tovább a találkozó központi témáját.
A szombati ünnepi esten a buzitai iskolások mutatták be hagyományőrző műsorukat a városházán, majd a szervezet képviselői átadták a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége idei díjait, illetve a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat.
Vasárnap délelőtt elhangzottak az előző napi műhelymunkákat kiértékelő beszámolók, valamint pódiumbeszélgetés „Hogyan tovább a személyre szabott tanulással?” címmel. Mi az iskola dolga a XXI. században? – tette fel a kérdést „Az iskola jövője – a jövő iskolája” című előadásában Ollé János, az egri Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Intézetének oktatója. A konferencia záró beszédét idén is Tamás Erzsébet, az SZMPSZ Rozsnyói Területi Választmányának elnöke mondta el. A kétnapos szakmai konferencia Czabán Samu szobrának megkoszorúzásával és a himnusz eléneklésével ért véget. A koszorúzáson Fibi Sándor tartott ünnepi beszédet, akit idén a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjjal tüntettek ki.
- szöveg, fotó: Prékop I.
