Többközpontú nyelvek és nem-domináns változataik világkonferenciája

A Working Group on Non-Dominant Varieties of Pluricentric Languages (WGNDV) 2018. június 21–23-án rendezte meg 6. világkonferenciáját Szlovákiában, Nyitrán, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karával közösen. A 6. világkonferencia címe: Többközpontú nyelvek kontaktusban és konfliktusban Európában.

A WGNDV fő céljának a nyelvi többközpontúság elméletének kidolgozását és annak fejlesztését, valamint az olyan nyelvváltozatok kutatását tekintette, amelyeket nem az adott nyelv normaképző központjában beszélnek, és ugyan kis számú beszélőjük van, de jelentős szimbolikus erővel rendelkeznek. Ezeket a változatokat gyakran tévesen dialektusnak vélik, és általában nincsen kodifikált normájuk. A WGNDV korábbi konferenciái (lásd www.pluricentriclanguages.org) azt mutatták, hogy a nem-domináns változatok számos közös nyelvi és szociolingvisztikai jellemzővel rendelkeznek.

A tematikus fókusz ezúttal elsősorban az Európában található pluricentrikus nyelvek és nem-domináns változataik kapcsolataira és konfliktusaira esett, mivel úgy gondoljuk, hogy számos olyan nyitott kérdés található ezen a téren, amely kutatásra és vitára érdemes.

A három nap alatt a konferencia előadói több szekcióban számos nyelvvel és nyelvváltozattal foglalkoztak, összesen 56 előadás hangzott el.

A konferencia meghívott plenáris előadói Rudolf Muhr, osztrák nyelvész, a többközpontú nyelvek nem-domináns változatai nemzetközi munkacsoportja létrehozója, s Kontra Miklós, a magyar szociolingvisztika egyik megteremtője, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora. Rudolf Muhr előadásában az európai pluricentrikus nyelvekről nyújtott áttekintést, Kontra Miklós a pluricentrikus nyelvek nem domináns változatainak jogi problémáit elemezte.

A magyar nyelv Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában, Romániában és Ukrajnában használt változatait számos előadó elemezte előadásában. Kiemelendő, hogy a többközpontú nyelvek konferenciáinak sorozatában most először volt olyan szekció, ahol a magyarnak mint kisebbségi nyelvnek a szépirodalomban való jelenlétéről adtak elő neves irodalmárok.

Külön szekció tárgyalta a finnugor nyelveket, többek között az észt, számi és az udmurt nyelv helyzetét. Elemzésre került a szláv nyelvek többközpontúsága is a „szerbhorvát“, ruszin, kasub nyelvek vizsgálatán keresztül, valamint az orosz nyelv Észtországban, Cipruson, Örményországban és Fehéroroszországban használt változatainak tárgyalásával.

Előadások hangoztak el a német nyelv változatairól Ausztriában és Hollandiában, hallhattunk az albán nyelv változatairól is.

A konferenciára a Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával került sor.

  • KeTK