A szilicei Kakasmandikó Polgári Társulás nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy az idősebb generáció tagjait felkeresve összegyűjtsék falujuk még élő emlékeit, ezáltal jobban megismerjék a község és itt élő emberek múltját. Az Élő emlékek – Az élet Szilicén című projekt eredményeit március 23-án, egy – szellemiségét, tartalmát, megvalósítását tekintve a falu, de a régió határain is túlmutató – gálaest keretében mutatták be a zsúfolásig megtelt szilicei kultúrházban.
„A hagyomány nem a hamu őrzése, hanem a láng továbbadása”
Boros Andrea, az egyesület egyik tagja Morus Tamás gondolatát is idézve beszélt arról, hogy a gyökereiket keresve szeretnék összekapcsolni a múltat a jelennel. A Kakasmandikó eddigi tevékenysége és ez a példaértékű értékmentő kezdeményezés is bizonyítja, képesek az említett lángot megtartani és továbbadni. Ehhez nemcsak a társulás tagjainak lelkesedésére van szükség, ugyanilyen fontos, hogy a falu idősebb asszonyai, a „lánghordozók” türelemmel és szeretettel adják át a tudásukat, tapasztalataikat a fiatalabbaknak. Az együttműködés eredménye a közel négy éve működő szilicei Fonó és a projekt keretében elkészült dokumentumfilmek is.
Tavaly ugyanis sikeresen pályáztak a Kisebbségi Kulturális Alaphoz, az elnyert támogatásból valósították meg Az Élő emlékek – Az élet Szilicén című projektet. A falu lakosait is bevonva régi tárgyi emlékek, feljegyzések, a faluval kapcsolatos dokumentumok, fényképek sokasága gyűlt össze, amelyekből a projektbemutató rendezvény közönsége kiállítás formájában kapott ízelítőt. A portrékat, családi, közösségi eseményeket, munka vagy ünneplés közbeni pillanatképet, falurészletet megörökítő sok fotó mellett menyasszonyi ruhákat, az 50-es évekből származó esküvői képet éppúgy láthattunk, mint térképeket, korabeli egyházi anyakönyvet, bölcsőt, háztartási eszközöket, juhász viseletet és iccét is. Mint Boros Andrea elmondta: „nem néprajzkutatói szinten, nem tudományos megközelítéssel, hanem emberi kapcsolatokra, személyes találkozásokra, beszélgetésekre építve szerettük volna megvalósítani célunkat”.
Hagyományos lakodalmas ételek, csigacsinalás és Fonó – három dokumentumfilm készült
A találkozók, személyes beszélgetések eredményeképpen a „Kakaskommandó” – ahogyan néhányan nevezik őket – többórányi értékes hanganyagot, valamint videófelvételt rögzített. Ezek az anyagok szolgáltak alapul a Vörös Előd és csapata által jegyzett három dokumentumfilm elkészítéséhez. 2018 szeptemberében a társulás tagjainak és a falu idősebb lakosainak szereplésével, autentikus környezetben forgatták a hagyományos kalácssütést és a lakodalom reggelén történő főzést – tyúkhúsleves, töltött káposzta készítését – bemutató filmet. A második film a falusi lagzit megelőző „csigacsinalást” (csigatészta) örökíti meg, az alkalomhoz illő pajzán megjegyzésekkel és a menyasszony okítását célzó tanácsokkal fűszerezve. Októberben következett a harmadik, a fonóról szóló film forgatása, ami a kender feldolgozását és a szövés részletes munkafolyamatait elevenítette fel.
Ünnepélyes gálaest itt? – szilicei Oscar-díj 12 kategóriában
A Kakasmandikó tagjai szerették volna méltóképpen bemutatni több hónapos intenzív munkájuk eredményét, ezért született az ünnepi est ötlete. A bevezetőben a Fodor László gyönyörű fotóiból összeállított videóválogatást, majd a három dokumentumfilmet vetítették le, természetesen nagy tetszést aratva a közönség soraiban. A profin megszervezett projektbemutatót csak egy kisebb „malőr” zavarta meg, amikor a terembe „berontott” Mariska néni Almásról, hogy a műsorvezető Boros Andreától átvegye a szót, és saját élettapasztalataival, pikáns házassági tanácsaival szórakoztassa a kacagó nagyérdeműt.
Mint egy valamirevaló gálaesten, az egyesület tagjai megköszönték a segítséget mindenkinek, aki hozzájárult a projekt sikeres megvalósításához, majd következett az Arany platty díjak ünnepélyes átadása. Ahogy az például az Oscar- vagy egyéb díjkiosztón szokás, volt feszültség, dobpergés, „az akadémia nehéz helyzetben volt a döntésnél” és persze lezárt borítékban a nyertes neve. Végül a 12 kategóriában ők kapták az Arany Platty díjat, a rájuk jellemző tevékenységet szimbolizáló babákkal:
Bodnár Irénke néni – szátyva: Fonalak varázslója
Máté Icuka néni – kakas: Kakastollak megszabadítója
Boros Gizike néni – guzsaly: A kender megzabolázója
Ragályi Piroska néni – kézimunka: Pödörítem-gombolyítom
Kovács Rózsika – mosogat: Dolgos kezek királynője
Dely Etuska néni – csigacsinalás: A tekergetés mestere
Várady Rózsika /anya/ -korsó: Édesanyák gyöngye
Lőrincz Zoltán – fejsze: Mindennel elbánok mestere
Szabados Zoltán – versmondás: Rímek – strófák szószólója
Vincze Mariska néni – főzés: Keverem-kavarom kategória
Vörös Előd ke – kamerás: A lencse bűvölője
Mezei Aranka, Mezei Mariann: A legédesebb ifjú pár
- pr-i, rozsnyovidek
