A Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola 2011-es akkreditálásával lett magyar nyelvű szakoktatása a rozsnyói vidéknek. Az iskola történetéről és terveiről Prékop Mária iskolaigazgató és Gál Nikola igazgatóhelyettes számolt be.
Rozsnyó-vidék: Mikor született meg az ötlet, hogy magyar tannyelvű szakközépiskola működjön a Rozsnyói járásban?
Prékop Mária: Körülbelül 7-8 éve kezdett el foglalkoztatni bennünket a gondolat. Még az elődöm, Molnár Gabriella iskolaigazgató vette fel a kapcsolatot a Szőgyéni Magyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magániskola vezetőségével. A sikeres megállapodás után 2005-től 2011-ig kihelyezett tagozatot működtetett a Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában a szőgyéni magániskola. Több szakot is kínáltak, akkreditációjuk volt a vendéglátó, fodrász, varrónő és kőműves szakokra. Mi végül két szakot nyitottunk – vendéglátót és fodrászt. Egy osztállyal indultunk, és minden évben csatlakozott a képzéshez egy újabb évfolyam.
R-v.: Mi késztette önöket arra, hogy szakoktatást indítsanak az alapiskolában?
P. M.: Rozsnyón nem volt egyetlen magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző sem, így azok a fiatalok – igény jócskán akadt a részükről –, akik magyar nyelven szerettek volna egy szakmát kitanulni, kénytelenek voltak Kassára, Rimaszombatba, vagy még távolabb utazni. Mi már kezdettől fogva saját szakmunkásképzőt szerettünk volna létrehozni, s úgy láttuk, a kihelyezett tagozat lenne a leggyorsabb és legkönnyebben elérhető hivatalos út, amely egy magyar tanítási nyelvű szakmunkásképző intézet megnyitását eredményezné Rozsnyón. Ezért is fordultunk támogatásért és segítségért a szőgyéniekhez, akik már elegendő tapasztalattal rendelkeztek ahhoz, hogy megismertessék velünk, hogyan működik egy szakközépiskola, miképp kell vezetni, mert ennek a működése és működtetése lényegesen eltér egy alapiskoláétól. Öt éven át a szak- és záróvizsgák, illetve az érettségik miatt az ország másik végébe, Szőgyénbe kellett utazni, ez azonban 2011-ben véget ért. A 2010 júniusában beadott kérvény alapján az oktatásügyi minisztérium 2011. szeptember elsejétől iktatta be az iskolát az iskolahálózatba. Így megszűnt a Fábry Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, és létrejött a Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola összevont intézményként. A helyzet egyik érdekessége, hogy az iskolát – a mi kérésünkre – nem a Kassa Megyei Önkormányzat, hanem a Rozsnyói Városi Önkormányzat tartja fenn. Talán a mi szaktanintézetünk az egyedüli kivétel, amely nem megyei, hanem teljesen városi „kézben” van.
R-v.: Milyen szerkezeti változásokon esett át az iskola az akkreditációval?
P. M.: A kilenc évfolyamos alapiskola mellé jött a hároméves szakközépiskola – vendéglátó és fodrász szakokkal –, és hozzá még egy kétéves felépítményi – vállalkozás a szakmák és szolgáltatások területén. Így azok a diákok, akik a hároméves szakközépiskolát elvégezték, továbbá záróvizsgával zárták a tanulmányaikat, egy kétéves továbbképzés után megszerezhetik az érettségit, attól függetlenül, hogy milyen szakmát tanultak ki. Nemcsak a saját diákjainkat szoktuk fölvenni, hanem más iskolák volt tanulóit is szívesen látjuk, akik érettségizni akarnak. Többen is megkerestek bennünket, hogy szeretnének levizsgázni magyar nyelven. Közöttük akadtak idősebbek is, mivel köztudott, hogy a mai világban a legtöbb munkáltatónál az érettségi vizsga már alapvető követelménynek számít.
R-v.: Milyen tudásra tehetnek szert azok, akik a szakközépiskola után a felépítményit is el kívánják végezni?
P. M.: Először is ezek a diákok aképzés befejezése és az érettségi vizsga sikeres letétele után megszerzik a második, azaz teljes középfokú szakmai végzettséget. A tanulmányi szak elvégzése elsősorban egy saját kis- vagy középvállalkozás megalapítását és sikeres működtetését teszi lehetővé a diák számára a szolgáltatások területén. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megtanulják, miképp kell bejegyeztetni és működtetni egy céget, s betekintést nyernek a marketing, a könyvelés, piaci jogszabályok és a reklám világába is, így ez egy kiváló lehetőség azok számára, akik egy magán- vagy kisvállalkozást, kiscéget szeretnének létrehozni, vezetni.
R-v.: Egy iskola megszűnt, majd egy új létrejött. Ön, mint a szakközépiskola vezetéséért felelős igazgatóhelyettes, miként látta ezt?
Gál Nikola: Bár jogi szempontból valóban megszűnt egy, majd létrejött egy újabb iskola, gyakorlatilag az oktatás helye nem változott, és a tanári gárda is csak minimális bővítésen esett át: egy-két tanárral, illetve mesterrel egészült ki.
R-v.: Mekkora az érdeklődés a szakközépiskola iránt?
G. N.: Nagyon örülnek – főleg a magyarlakta területeken –, hogy végre sikerült magyar nyelvű szakoktatást is beindítani a környéken. Azt hiszem, sokat elárul az, hogy nemcsak a Rozsnyói járásból érdeklődnek a képzésünk iránt – Tornagörgő, Várhosszúrét, Jólész stb. mellett akad Szepsiből és Fülekről is diákunk. Együttműködünk a Rozsnyói Kereskedelmi Akadémiával is, így azok számára, akik igényt tartanak rá, tudunk kollégiumi elhelyezést is biztosítani.
R-v.: Hogyan zajlik Önöknél a szaktanintézeti oktatás?
G. N.: Egy fiatal, rugalmas tanári csapat felelős a diákok tanításáért. A két szakosztályt – vendéglátó és fodrász – egy osztályközösségként kell elképzelni. Egy hét közös, elméleti oktatás után egy hét gyakorlat következik, amikor is saját szakmájukhoz kapcsolódó speciális képzést kapnak a diákok külön-külön, szakokra lebontva. A vendéglátósok éttermekben, szállodákban végzik a gyakorlatot, mi pedig lehetőleg lakhelyük környékén próbálunk számukra ilyen lehetőséget biztosítani. A fodrászatot tanulók helyzete kissé más. Van egy saját fodrászszalonunk, ahova külsősök – a mesternő vendégköre, a diákok ismerősei stb. – járnak, és rajtuk gyakorolhatnak a diákok. De van az iskolánk és a rozsnyói nyugdíjasotthon között egy megállapodás, így a diákok oda is eljárnak szakmai gyakorlatra.
R-v.: Mit tanulnak meg a vendéglátó szakon a fiatalok?
G. N.: Minden olyat, amely a főzéssel, szakácsmesterséggel, felszolgálással kapcsolatos, de olyan szükséges tudásra is szert tesznek, hogy miként kell egy éttermet berendezni, egy ünnepi asztalt megtervezni vagy feldíszíteni, egy szállodai szoba esetében mire kell odafigyelni, de az adminisztratív feladatok elvégzésével kapcsolatos tudnivalókra is kiterjed a tananyag. A három év képzés alatt tanulnak gazdaságtant is, de inkább csak egyfajta bevezetőt, a tantárggyal komolyabban a felépítményi két osztályában ismerkednek meg.
R-v.: Milyen az érdeklődés – a társadalmi, gazdasági, piaci igény ezekre a szakmákra?
G. N.: A vendéglátó iránt nagyobb az érdeklődés. A magas munkanélküliségi ráta ellenére úgy vélem, széleskörű munkalehetőségek akadnak a vendéglátóiparban. Azok, akik ügyesek, szorgalmasak és céltudatosak, könnyebben el tudnak helyezkedni belföldön és külföldön is.
R-v.: Tervezik-e további szakok indítását?
G. N.: A 2013/14-es tanévben szeretnénk egy új szakot is beindítani. Mivel a fodrászat jellemzően lányoknak való, a vendéglátó iránt pedig mindkét nem érdeklődik, tervezzük egy olyan képzés beindítását is, amely főként a fiúk számára lenne vonzó. Ez lenne az építőmesteri szak. Ezen kívül tervezzük a távutas képzés beindítását is az érettségi megszerzésére. A jogi keret mindkettőre megvan, így már csak a megfelelő számú érdeklődőtől függ, hogy beindulnak-e ősztől ezek a képzések.
R-v.: Amennyiben beindul az építőmesteri szak, az azt elvégzők milyen kompetenciákra tehetnek majd szert?
G. N.: Építőmesterként mind kőművességgel, mind az asztalossággal megismerkedhetnek, továbbá olyan specifikus, gyakorlatias dolgokat tanulhatnak meg, mint az ablakcsere, szigetelés, gipszkartonok felhelyezése stb.
R-v.: Sok szülő félti a gyermekét szakközépiskolába íratni, mert úgy gondolja, ha a továbbiakban mégis úgy döntene, hogy szeretne főiskolát vagy egyetemet végezni, nem lenne rá lehetősége. Ön hogy látja ezt?
G. N.: A főiskolára, egyetemre való jelentkezés elsőrendű feltétele az érettségi vizsga megszerzése. Így, ha ez megvan, nincsen hivatalos akadálya annak, hogy felsőfokú tanulmányokba kezdjenek, majd elvégezzék azt.
R-v.: Az oktatás nyelve a magyar. Van alkalmuk elsajátítani a szakkifejezéseket államnyelven is?
G. N.: Bár a szaktantárgy oktatása magyar nyelven folyik, a fontosabb fogalmakat szlovákul is megbeszéljük. Fontosnak találjuk azt, hogy a diákok az államnyelven, tehát szlovákul is képesek legyenek szaknyelven kommunikálni, ez ugyanis egyik fontos előfeltétele annak, hogy igényeiknek megfelelő munkahelyet találjanak. Ezek mellett pedig van szlovák nyelv- és társadalmi kommunikáció órájuk is, amelyeken az oktató főként a hasonló jellegű problémákra helyezi a hangsúlyt.
R-v.: Milyen idegen nyelveket tanulnak?
G. N.: Egy államilag kiadott rendelet szerint két idegen nyelvet kell kötelezően tanítani a szakközépiskolákban. Mi az angol és a német nyelv elsajátítására kínálunk lehetőséget – a diákjaink külföldi munkaerőpiacon való érvényesülésének növelése érdekében. Amennyiben viszont egy diák érettségizni is kíván, a két nyelv közül csak az egyikből kell majd érettségi vizsgát tennie.
R-v.: Meddig lehet jelentkezni a szakközépiskolába?
G. N.: Április végéig várjuk a jelentkezéseket, bár előfordult már az is, hogy valamelyik fiatal a nyár folyamán döntött úgy, hogy az eredetileg kiválasztott iskola helyett mégis nálunk szeretne tanulni. Természetesen őt sem utasítottuk el.
Balla Sándor
fotó: Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskola
