A Történeti, néprajzi közelítések a gömöri Berzétéhez című kiadványt a Bethlen Gábor Alap támogatásával Berzéte Község Önkormányzata és az ELTE BTK Néprajzi Intézete atda ki. A könyv hatszáz példányban a napokban jelent meg Deáky Zita és Smid Bernadett szerkesztésében.
Az ELTE BTK 80 éves Néprajzi Intézetének oktatási rendszeréhez évtizedek óta hozzá tartozik a falukutató terepgyakorlat. A néprajzi oktatás kiterjed a Kárpát-medence egészére, és kiemelten a határon kívüli magyarokra és a velük együttélő népekre is. Így esett a választás 2015 júliusában a szlovákiai Berzétére, ahol a helyi önkormányzat és a református egyház támogatta a hallgatók és az oktatók kutatását. Ez azért is volt fontos, mert ezen a gömöri, a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő településen nem folyt még átfogó történeti, és semmilyen néprajzi kutatás, sőt az 1970-80-as években végzett ún. Gömöri Kutatásokból is kimaradt.
A 2015-ben elkezdett kutatás két éven át folyt, és így vált világossá, hogy Berzéte történeti-néprajzi értékekben rendkívül gazdag település. A 16. századtól folytonos a református gyülekezete, Árpád-kori temploma, nemesi kúriái, csodálatos természeti környezete van. A korábbi sajátos gömöri berzétei kulturális és társadalmi jellegzetességet 1945 után három etnikai (magyar, szlovák, cigány) és felekezeti (református, evangélikus, r. katolikus) csoport együttélése formálta.
Ki kell emelni, hogy Berzétén most volt először szervezett, minden etnikai és felekezeti csoportra kiterjedő néprajzi gyűjtés, most jártak itt először a település értékei iránt érdeklődő egyetemisták, kutatók Budapestről, és ez a tény megmozgatta a berzéteieket, rendkívül szívesen és érdeklődve segítették a munkákat, számukra is fontossá vált a megismertetés és ennek megjelentetése.
A két éven át folyó kutatás Deáky Zita tanár szakmai irányításával folyt, amelyben az ELTE BTK néprajz szakos hallgatói, doktoranduszai vettek részt, de a berzétei munkába bekapcsolódott Paládi-Kovács Attila akadémikus, aki az 1950-es években Berzétén gyűjtött anyagával gazdagította az összeállított kötetet, Bodnár Mónika etnográfus muzeológus, aki maga is gömöri származású, valamint Magyar Zoltán, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának kutatója is. A berzétei kutatást segítette az is, hogy két helyi fiatal egyetemista is csatlakozott a feltáró munkához.
A két év alatt a kutatók értékes történeti-néprajzi dokumentációkat, kéziratokat, fotókat gyűjtöttek, de figyeltek Berzéte jelenlegi életére, nyelvi állapotára, műveltségi viszonyaira, a házassági, családi, rokonsági kapcsolataira és az identitás alakulására, az interetnikus kapcsolatok működésére, az egykori bányász település jelenlegi megélhetési és gazdasági stratégiáira. A kétéves munka eredményeiből készült el a Történeti, néprajzi közelítések a gömöri Berzétéhez című kötet, amelyet 2018-ban jelentősen kibővítettek a hallgatók és a kutatók. Összességében elmondható, hogy az elkészült második kiadás tartalmazza a jelenkor falusi életének csaknem minden mozzanatát, szokásait, de a múltba is visszatekint, és értékeket megőrizve adja át a mai kor emberének az emlékeket, elbeszéléseket. A kismonográfia ugyancsak számba veszi a Berzétén lévő valamikori Máriássy nemesi család által épített kastélyokat, kúriákat és a település egyházi emlékeit is.
A második javított és bővített kiadásra azért volt szükség, mert számos fontos témakör kimaradt az első kötetből, amit pótoltunk, valamint kijavítottuk a stiláris hibákat, elírásokat. Az első kiadáshoz képest majd 100 oldallal bővült a második kiadás. Hiánypótlónak tarthatjuk a második kötetet, amely elkészültéhez, a kutatások sikerességéhez segítséget nyújtott Berzéte lakossága és önkormányzata, a nyomdai költség teljes egészét a Bethlen Gábor Alap támogatásával jelentette meg Berzéte község önkormányzata.
A könyvet gazdag és értékes képanyaggal illusztrálták. A fotók többsége helyi lakosok családi, vagy magángyűjteményéből, illetve a község archívumából származnak. A gyűjtött anyag digitális formában az ELTE BTK Néprajzi Intézet adattárában elérhető és a későbbi kutatások számára forrásként szolgálhat.
- rozsnyovidek
