A gombaszögi pálos kolostor ásatása tavaly és idén nagy erőkkel zajlott önkéntesek, az ELTE és a PPKE egyetem régészhallgatóinak részvételével. A tavalyi fő lelet egy Jézus áldásra emelt ujját ábrázoló mennyezeti zárókő volt, amely a templom 16. századi lerombolásakor 10 métert is zuhanhatott. Csodával határos módon viszonylag jó állapotban megmaradt. A zárókő restaurálása a napokban fejeződött be.
„2018 tavaszán az Alexander Botoš és Mordovin Maxim vezette ásatáson megközelítőleg 180 cm mélységben feltártunk egy faragott, töredékes zárókövet. Már az is csodával határos, hogy a 10 m magasból lezuhanó, a plafon beszakadásával a templom padlóra került, 14. századi faragott kő egészben átvészelte az esést és az elmúlt évszázadokat. A tisztítását követően Éliás Ádám szobrászművész az eredeti alapanyagból kipótolta a hiányt, Peter Koren freskórestaurátor pedig kigittelte és retusálta a középkori freskótöredéket” – mondta el Orosz Örs, a Gombaszögi Nyári Tábor főszervezője és az ásatás kezdeményezője.
A műtárgy most a rimaszombati múzeumba kerül, a gombaszögiek célja viszont az, hogy a lelet visszakerüljön eredeti helyére, s ott legyen kiállítva a nagyközönség számára.
Az ásatás idei leletei közül kiemelkedik egy XVI. századi cserépkályha, rajta a magyar szentekkel: Imre herceggel, Szent László királlyal, a bányászok védőszentjeivel: Borbálával és Katalinnal, valamint Szent Pállal. Orosz Örs elmondta: a kályha másolatát pár éven belül elkészítik, és szintén helyet kap a leleteket bemutató kiállításon.
Emellett a kolostorhoz közel található 16. századi ágyútoronynak hitt bástyáról kiderült, hogy valójában egy jóval korábbi, középkori nyolcszögletű temetőkápolna, talán a hajdani Závozalja (Gombaszög) település temploma.
A keleti oldalon előkerült a szentély, a belterében pedig freskótöredékeket tártak fel. A nyolcszögű alaprajz egy igen ritka jelenség, a Kárpát-medencében alig akad mása.
(gnyt)
