Film és könyv: Felvidéki szekvenciák – A határ két oldalán

2014 június 3. 18:00 - Kassa (Košice)

A kassai Rovás Akadémián (Kmeť u. 34.) 2014. június 3-án 18 órakor bemutatják Kolmont Enikő: Felvidéki szekvenciák című filmjét, melynek témája a kitelepítés. A film időtartama 37 perc. Ezt követően kerül sor Szinay Árpád: A határ két oldalán című könyvének bemutatójára. A kötetet Balassa Zoltán méltatja.

A „Felvidéki szekvenciák” három sajószentkirályi idős ember visszaemlékezéseit dolgozza fel, akik a Csehországba való kitelepítésről mesélnek. Ízes, gömöri palóc tájszólásuk színesebbé teszi az interjút. Kolmont Enikő alkotónak összesen 14 idős embert sikerült meghallgatnia ez év tavaszán, akik életükről, a háborúról, önmagukról beszéltek. A bemutatásra kerülő videó csak egy szelete egy nagyobb egésznek, amely még feldolgozásra vár. „Célom az volt, hogy ne múljon el nyomtalanul a gömöri, sajószentkirályi palóc közösség élete, múltja. Hogy ezeket a sorstörténeteket hallva vissza tudjunk emlékezni arra, mi az igazán fontos az életben, hogy a „hibák” nem feltétlenül rosszak, ha tanulunk belőlük, s hogyan tiszteljük embertársainkat még akkor is, ha nem értünk velük egyet, vagy különbözünk tőlük” – írja filmjéről alkotója.

Az egykötetes szerző írását Duba Gyula Vajúdó parasztvilág c. munkája ösztönözte. Szinay könyve egy olyan világot tár elénk, amely már nem létezik. A történet gyermekkorának egy meghatározó szeletét örökítette meg nem mindennapi képzelőerővel, szeretettel és irodalmi kvalitással. Elbeszéléseiből kiderül, micsoda kalandokban volt része, amelyhez nem kis köze volt az akkori szovjet sztálinista rendszernek (hétéves koráig a Szovjetunióhoz csatolt Palágykomorócon nevelkedett). A történet 1957-ben, Sztálin halálával ér véget. Akkor hagyhatta el a földi paradicsomnak hazudott Szovjetuniót. S mivel a jelenleg Kassán élő Szinay Árpád úgy tartja magáról,  hogy mindig vonzódik olyan hely után, ahol történik valami, kalandjai eztán sem értek véget. „Különleges tehetségem – rossz időben rossz helyen lenni – oda vezetett, hogy pályafutásom során többször kellett újrakezdenem, új foglalkozás után néznem” – vallja önmagáról. Elég, ha csak megemlítjük, hogy 1968-ban egy szovjet tiszt mellbe lőtte a pozsonyi Kriváň éttermében. Csak a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhette életét.

-rozsnyovidek.sk

 felvideki