Torna-völgyi Kamaraszínházi Fesztivál másodszor

Esemény részletek

Date: 2013-10-18 14:30 – 19 22:00
Helyszín: Tornagörgő (Hrhov)
Kategóriák: Fesztivál, kulturális rendezvény, Színház, színjátszás, Szórakozás, szabadidő

A II. Torna-völgyi Kamaraszínházi Fesztivál 2013. október 18-án 14.30-kor nyitja kapuit. A kétnapos kamaraszínházi rendezvény célja a Torna-patak völgyének többnyire magyar lakta településein élőknek a kortárs magyar nyelvű színházi produkciókkal való megismertetése, s ezzel az anyanyelvi kultúra ápolása. A fesztivál lehetőséget teremt a vidéki lakosságnak a kultúra főáramába való bekapcsolására, másrészt hozzájárulhat a magyar kisebbségi létből adódó kulturális elszigetelődés megakadályozásához, s ezzel az egészséges magyar identitás erősítéséhez. A szervezők szándéka nem kisebb, mint magyar színházi találkozók hagyományának megteremtése ebben a régióban.

A fesztivál védnökei: Beke Beáta és Porubán Ferenc (az MKP Rozsnyói járási elnöke), helyszíne a Tornagörgői Művelődési Ház.

A fesztivál programja:

2013. október 18. (péntek)
14.30 Megnyitó
15.00 Nádasy Erika – Ibusár (Írta: Parti Nagy Lajos, Rendezte: Szegvári Menyhért, Földszint 2. színház)
19.00 Harsányi Attila – Vihula Mihajlo: Oroszok (Aradi Kamaraszínház)
21.00 Garden Party Zenekar (Miskolc)

2013. október 19. (szombat)
15.00 Langaléta Garabonciások (Gólyalábas utcaszínház)
17.00 Bálint András (Kossuth- és Jászai-díjas) – Márai naplói (Radnóti Színház)
20.00 Varga Andrea – Musical galéria (Miskolci Nemzeti Színház)

Műsorismertető:

Nádasy Erika – Ibusár

Sárbogárdi Jolán jegykiadó az ibusári vasútállomás jegypénztárában. Koros hajadon, elhervadt falusi nebáncsvirág, aki viszolygással vegyes szánalommal tekint környezetére, annak férfiállományára. Vágyai meddők, fölfelé törekvése reménytelen. Amikor megismerjük, már régtől egy illúzió világában él. Hosszú ideje dédelgetett álma, hogy író lesz, zenés színpadi művek ünnepelt szerzője…
A történet két szálon fut. Az egyik Sárbogárdi Jolán ibusári MÁV jegykiadó magányos életének egy napja, a másik? Jolánnak Kleisermann Mihály jegyvizsgálóval (szerelmével, műkedvelő zeneszerzővel) közösen szerzett Bajkhállóy huszármente című hazafias operettjének története. A főhős, Amália hercegkisasszony megmenti a hazát, s ezáltal teljesülhet be szerelme Bajkhállóy Richárd huszárkapitánnyal.
Sárbogárdi Jolán életéből hiányzik a boldogság. Harminc éves. Mihály, a nagy szerelme három éve elhagyta. Arra vállalkozik, amire csak a giccs: ha a valóság oly kilátástalanul sivár, hogy már eszményítve sem képzelhető el, akkor ezt a valóságot ki kell iktatni. Helyébe kerül egy valami, egy operett.
Sors és operett találkozása pedig csak az őrületben, a normalitásból való kilépés pillanatában lehetséges. Az előadás érdekessége, hogy – míg más színházakban e többszereplős színművet a szokott módon többen játsszák -, itt egy színművész hangján szólal meg az összes hang. S ez amellett, hogy igazi művészi bravúr, egy nagyon különös színházi élményt ad nekünk, nézőknek.

Harsányi Attila – Vihula Mihajlo: Oroszok

“Láttam nemzedékem legjobb elméit az őrület romjaiban” (Allen Ginsberg)

Egy hatlövetű pisztoly, egy golyó, megpörgetni a dobtárat és lőni. Halál vagy dicsőség. A legrizikósabb szerencsejáték. Egészen extrém. Ilyenre csak az OROSZOK képesek.
Az előadás “sztárvendége” Vlagyimir Szemjonovics Viszockij, akinek 12 dala adja az est gerincét. Részletek hangzanak el a Karamazov testvérek és a Bűn és bűnhődés című regényekből, Lermontov, Puskin verseiből, Tarkovszkij filmjeiből.
De elhangzik a vodka, a pirog és a borscs elkészítésének módja is. Szót ejtünk a sztálini időkről, Mengyelejev periódusos rendszeréről, az orosz rulettről, a Szputnyik-2 űrhajóról, amin Lajka kutya utazott.

Tehát: Minden ami Orosz, nem kicsit, nagyon.

Langaléta Garabonciások

Mint nevük is mutatja, az átlagosnál kicsit magasabban hordják az orrunkat, ugyanis kivételes magas sarkú cipőkben járják az utcákat, tereket. Gólyalábbal egyensúlyozva mókás kalandokba keverednek a közönséggel, vagy óriási figurákat mozgatva masíroznak. Akcióikat síppal-dobbal kísérik, kárpát-medencei dallamokat szólaltatnak meg. Az elmúlt években számos bel-és külföldi vásártéren, ünnepen és fesztiválon megfordultak produkcióikkal. Előadásaik stílusa igazodik az utcai komédia nemes hagyományaihoz. Az izgalmas, pergő játék egyaránt elvarázsolja a kicsiket és nagyokat.

Bálint András – Márai naplói

Egy polgár vallomásai – a híres Márai regény címe lehetne ennek a színházi estének is a címe. Márai Sándor 1900. április 11-én született Kassán (születésnapja megegyezik József Attiláéval!) és 1989. február 21-én lőtte főbe magát a kaliforniai San Diegóban. Ami a két dátum közé esik, az a huszadik század.
Tartózkodó, érzékeny, szellemes, művelt és kíváncsi író volt, aki több mint negyven évet volt kénytelen emigrációban tölteni. Naplói több kötetben jelentek meg, de válogatásunk használja az egész életművét: verseit, regényeket, publicisztikát, sőt még magánlevelezését is.
Egy nagy európai magyar arcképe ez.

“Szerelmem a magyar nyelv” – vallja Márai Sándor, és vele mondja a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, Bálint András.
Az előadás válogatás Márai Sándor 1945 és 1949 közötti naplójegyzeteiből, és válogatás a magyar költészet legszebb verseiből. Elhangoznak a nagy magyar író följegyzései a koalíciós időkből, gondolatok a politikáról és világirodalomról, hazaszeretetről és költészetről, művészekről és polgárokról, karrierről és erkölcsről. Márai szellemes megjegyzései kortársairól: költőkről és politikusokról, barátokról és ellenségekről.
Mindezt keserűen, “márais” humorral.