Regionális és nyugati érdekek az Iszlám Állam elleni harcban

Szerda délután a gombaszögi Nagysátorban Érdek(telen) szövetségben címmel két szakértő beszélt a regionális és nyugati érdekekről az Iszlám Állam elleni harcban. Wagner Péter és Szalai Máté osztották meg nézőpontjukat a témában, sorra boncolva a háborúban érintett országokat és azok érdekeit, illetve az érdekelt országok pro- és kontra érveit. A beszélgetést Ryšavý Pál vezette.
Elsőként az került terítékre, hogy az iszlám mint állam működik-e. Hiszen sem jogi, sem nemzetközi értelemben nem nevezhető államnak. Inkább egy kormányzási forma (daula, davla), melyet a többi állam és szövetség nem ismer el, ezért is találkozik a médiában járatos ember más névvel is. Ez egy kb. 1500 éves szó, tehát régebbi, mint a nyugati társadalmak által használt állam kifejezés. Bár az Iszlám Állam rendelkezik az államiság számos jegyével, mint a rendőrség, saját pénz, de mégsem valószínű, hogy tényleges állammá válik a jövőben.
A két szakértő véleménye megoszlott abban, hogy a módszer vagy inkább a cél az, ami motiválja az iszlám szélsőségesek egyes csoportjait. Egyikük szerint az a szeptember 11-es „siker”, amit a terroristák elkövettek az USA ellen, azért volt fontos a szemszögükből, mert – bár korábban is próbálkoztak merényletekkel, terrorcselekményekkel–, ez a merénylet felhívta az emberek figyelmét, és olyan hullámot indított el a belső körökben, ami megállíthatatlannak látszott. Az addig csak csendes szimpatizánsok újult erővel, és hangosabban szólaltak fel a cél – az iszlám állam létrehozása – érdekében.

Míg egy másik nézőpont szerint inkább a cél a lényeg, Szíriában és Irakban stabilizálni a helyzetet, és lehetőleg egy biztos alapokon álló, elismert államot hozni létre. Tehát felmerült a kérdés: utópia vagy kísérlet inkább ez a próbálkozás? Utópia, mint az eddigi már-már lehetetlennek látszó próbálkozások a cél elérése érdekében, vagy kísérlet, ami a dolgok jelenlegi állása szerint közelebb áll a megvalósuláshoz, mint eddig talán még soha.
Ebből adódott a kérdés, hogy fenyegeti-e Európát a bevándorlók hullámával érkező esetleges terrorista veszély. A szakértők „megnyugtatásul” elmondták, hogy a legtöbb helyről törvényesen is érkezhet európai útlevéllel rendelkező “veszélyforrás”, hiszen az Iszlám Államnak elég a már Európában élő, beépített embereket, potenciális merénylőket megszólítani. Ezért nem valószínű, hogy a menekültek közé vegyülni akarnak majd az EU-ba bejutni, hiszen létezik ennél biztonságosabb út is számukra.
Az érintett államokat elemezve egyértelműen kijelentették, hogy Szíria már darabokban van, egy széthullott állam, ahol már régen nem a kormány kezében van a hatalom. Irak viszont csak most van szétesőben, hiszen a határai fluktuálnak, folyamatosan zajlanak még a harcok, az ország jövője kérdéses.
Az Iszlám Állam további terjeszkedéséről és jövőbeni sorsáról nehéz érdemben nyilatkozni. Az elfoglalt területeken, például Irakban igyekeznek racionalizálni az életet, működtetni az iskolákat, hivatalokat. Valószínű, amikor az Iszlám Állam eléri a “határait”, onnantól lemorzsolódás kezdődik, de az is lehet, ahogy az egyik szakértő említette, hogy még több évig tartani fognak a polgárháborúk.
A szaúd-arábiai helyzetet boncolgatva szóba került az uralkodói családban esedékes generációváltással érkező változás, illetve az ország további orientációja.
Nehezen megjósolható hogy fog tovább zajlani, vagy mibe is torkollik az Iszlám Állam további térhódítása, ha az egyes területeken béke is lesz, rengeteg további konfliktus terheli a térséget, amiben nyugati és orosz érdekek is közrejátszanak.