A rozsnyói zsidóság nyomában – eltűnt emlékek

A helyi egészségügyi középiskola diákjai egy forró júniusi délelőttön tanáraikkal és vezetőikkel az elveszett zsidó emlékek nyomába eredtek.

Június 19-én, ezen az emlékező útvonalon tanáraikon kívül PaedDr. Győri Márta, a kassai ESTER polgári társulás vezetője, Kardos László helytörténész, Tóth Tímea, a Gömöri Művelődési Központ munkatársa kísérte a diákokat és a régi idők tanújaként Ehrenfeld Tibor osztotta meg emlékeit a résztvevőkkel.

Az első állomás a Csetneki utcai óvoda melletti terület volt, az egykori zsidó temető helye. Kardos László kutatásai szerint 1888-ban vásárolta a hitközség ezt az ötszáz négyzetméternyi telket. A szocializmus idején, 1970-ben felszámolták a több száz sírhelyet számláló temetőt, a sírkövek egy része az elszállítást követően újrahasznosításra került vagy megsemmisült. Erre sétálva a rozsnyóiak nem is sejtik, hogy sírok felett járnak, hiszen a halottak (néhány kivételtől eltekintve) itt maradtak. Sajnos mai napig nem akadt kezdeményezés, mely legalább egy emléktáblát elhelyezett volna a  méltatlanul elfeledett, kíméletlenül felszámolt és emlékében meggyalázott temető helyén.
A következő helyszín az Általános Hitelbank (VÚB) parkolója melletti füves térség, itt állt valamikor a zsinagóga (régen Berzéti, ma Šafárik utca). Kardos László elmondta, hogy "a zsinagóga 1893-as ünnepélyes felavatása nagy eseménynek számított, melyen a megyei előkelőségek, elöljárók és más egyházak képviselői is jelen voltak. A zsinagóga felépítésére szervezett gyűjtéshez többek között gróf Andrássy Dénes és Franciska grófné, valamint gróf Andrássy Manó és Géza is hozzájárult. Az épületet Kunfalvi Nándor szegedi építész tervei alapján Szilvássy Nándor rozsnyói építési vállalkozó építette fel több tízezer forint költséggel." A temetőhöz hasonló sorsra jutott a zsinagóga is, a háború után különböző célokra használták, például bútorraktár volt benne, majd azzal az ürüggyel, hogy kell a hely az autóbusz állomás kiépítésére, lebontották. Ezen a helyen sem jelzi semmi az egykori zsidó templom emlékét.
Ezután Tóth Tímea szétosztotta a résztvevők között Kardos László munkáját, mely a rozsnyói zsidóság történetét dolgozza fel. A délelőtt a Stefánia cukrászdában ért véget, ahol Kardos László és Ehrenfeld Tibor mesélt a régi Rozsnyóról, már feledésbe merült zsidó helyekről (üzletek, rituális fürdő, gettó), szokásokról, régi családtagokról, ismerősökről.

Győri Márta, az ESTER polgári társulás elnöke kérdésünkre elmondta, hogy ez a mostani már az ötödik olyan projekt, melyet középiskolások bevonásával valósítanak meg. A programot mindig a helyi adottságokra alapozva határozzák meg, hogy a fiatalok a saját településük hagyományain, kultúrtörténeti emlékein keresztül ismerjék meg a zsidó kultúrát.  A Gömöri Művelődési Központ lett a helyi közvetítő partner és ezúttal a rozsnyói egészségügyi középiskolára esett a választás. Egy magyar és egy szlovák osztály vesz részt a "Keskeny híd" (Úzky most) című, tavasszal indult projektben, melynek keretében havonta vannak rendezvények, például kiállítás, a kassai zsinagóga és zsidó temető meglátogatása, zsidó ételek főzése és természetesen a mai séta, mely az eltűnt zsidó emlékhelyek nyomát kutatta. A programsorozat szeptemberben egy budapesti úttal folytatódik – meglátogatják a Dohány utcai zsinagógát – és decemberig tart. A diákok a projekt kezdetén és végén kitöltenek egy kérdőívet, mellyel felmérhető, milyen tapasztalatokkal, tudással gyarapodtak. Közben krónikát vezetnek a projekt eseményeiről, legvégül pedig minden résztvevő diák létrehoz egy, a témával kapcsolatos alkotást, ami lehet emlékkönyv, fotó, dal vagy akár irodalmi alkotás. A projekt támogatói a JOOD és az EZRA alapítvány, célja pedig megismertetni a fiatalokkal a zsidó kultúrát és lebontani a zsidósággal kapcsolatos hamis mítoszokat.

szöveg, fotó: Prékop Ivett