Juhász R. József, azaz Rokkó is előadást tartott a Gombaszögi Nyári Táborban. A performanszművész a pár hete Közép-Európát érintő árvíz során vált a nagyközönség számára ismertté, amikor szmokingban, esernyővel a kezében az áradó Dunában „álldogált”. Juhász kitért az emlékezetes pillanatokra: „Szerettem volna bemutatni, hogyan változik percről-percre egy eset megítélése, hogyan ad okot, célt, illetve értelmet egy eseménynek az online közösség, amikor arról semmilyen információval nem rendelkezik.” Juhász alakításának nagy volt a visszhangja, mivel nemcsak a hozzászólók, hanem az internetes mémgyártók, illetve a külföldi oldalak is felfigyeltek rá. „Nem tudták, ki vagyok, nem tudták, miért állok ott, senkivel sem kommunikáltam” – folytatta. A kommentek alapján szerette volna kontextusba helyezni, értelmezni saját performanszát, így a közel százezer hozzászólást összegyűjtötte, nagy hányadát pedig elolvasta, rendszerezte. Elmondása szerint nagyon sokan bírálták, a magyar publikum esetében már-már megszokottá váló „zsidózás” és „buzizás” is visszatérő kifejezés volt, sokan azt rótták a szemére, hogy álldogálás helyett inkább segíthetne homokzsákokat gyűjteni, mások pedig meghökkentek, érdeklődtek, vagy megfejteni próbálták az esemény okát. „Minden olyan reakciótípussal találkoztam, amelyek egy átlagos társadalmi esemény után keletkeznek” – összegezte.
Balla Sándor
