Augusztusban Horváth Viktor pécsi író volt a rozsnyói Könyvkuckó vendége, akinek Török tükör című regénye 2012-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A Bányászati Múzeum Galériájában zajló könyvbemutató szervezője és házigazdája, Ambrus Ferenc irodalmi pályafutása kezdeteiről, tanulmányairól kérdezte a vendéget, majd a Török tükör kapcsán a regény keletkezéséről és utóéletéről. Horváth Viktor elmondta, hogy a történet magva a Kantavárról szóló népmonda, „egy bekezdés az egész”, mely azonban felkeltette az érdeklődését, majd hozzátette „megírtam ezt az egy bekezdést egy kicsit hosszabban”. Őszintén bevallotta, a valóságot kizárva képes teljesen elmerülni az alkotásban, szinte drogként használta az írást, olyankor egy paralel, saját maga által teremtett világban él. Mivel a török hódoltság korának lehető legpontosabb képét akarta visszaadni, korhűen ábrázolni az élet minden területét, a mindennapokat, szokásokat, a hiedelemvilágot, vallást, kereskedelmet, a hivatali gépezetet, az adórendszert vagy a társadalmi struktúrákat, rengeteg szakirodalmat és kapcsolódó dokumentumot, írást elolvasott – történeti munkákat, hagyatéki leltárakat, vámilleték jegyzékeket, defterek, az 1001 éjszaka meséit, de török történetírók műveit is, és természetesen elolvasta és kijegyzetelte a Koránt, „hogy a hősök tudjanak idézni”.
Bár sokan összehasonlítják Gárdonyi Géza főművével, állítja, a Török tükör nem egy ellen-Egri csillagok, egy teljesen más regény, mely ugyanabban a korban játszódik. A másik oldalról, egy török kamaszfiú szemszögéből mutatja be a hódítás időszakát, ezáltal mi, magyarok, kívülről látjuk saját történelmünket. A regényben fontos szerepet kap a mitizálódás, mivel a csoda az akkori ember mindennapos élménye volt, az eseményekbe – például a mohácsi vész pazar leírásánál – bekapcsolódnak a természetfölötti erők, a mesevilág elemei is. A szerző sok érdekes dolgot mesélt a török korhoz kötődő előítéletekről, tévhitekről és a regény helyszínéül szolgáló Pécs akkori életéről – ez az időszak nemcsak a dúlásról, rablásról, pusztulásról szólt, hanem a kulturális cseréről és sokszínűségről, többnyelvűségről, a protestánsokkal szembeni vallási türelemről is, „beáramlott a kelet, a Balkán”, számtalan különféle vallású és nemzetiségű ember költözött a városba, Pécs, mint észak-déli és kelet-nyugati kereskedelmi csomópont, pezsgő életet élt. A Török tükör hamarosan megjelenik törökül is, az író kíváncsian várja az olvasók reakcióját. A kérdésre, hogy miket olvas, Horváth Viktor felsorolta néhány nyugati kedvencét és megjegyezte, most kezdi felfedezni a szomszédos országok íróit. Fontosnak tartaná, hogy mi, szomszédok, már kisgyermekkorban megismerjük egymás nyelvét és kultúráját.
A könyvbemutató programjában Hronec András dobszólóját hallhatta a közönség, Horváth Viktor felolvasott a regényéből egy részletet, végül dedikálás és kötetlen, borozgatós beszélgetés zárta az augusztusi Könyvkuckót.
Prékop Ivett
