A fajok eredete sok improvizációval

A fajok eredete sok improvizációval

A Gombaszögi Nyári Táborban nagy sikert aratott a Nézőművészeti Kft. A fajok eredete című darabja, Scherer Péter, Mucsi Zoltán és Thúróczy Szabolcs szereplésével.

Szórakoztató, több szálon futó, mindenképpen érdekes műsorról van szó. Mivel az előadás folyamán többször előfordul a káromkodás, nem ajánlanám fiatalabb korosztálynak, de az előadás semmiképpen sem mondható trágárnak.

Amit pozitívumként kiemelnék, az a színészek improvizációs képessége, rengeteget merítettek a tábori hangulatból, a fiatalokból, a bulikból. Megbirkóztak a túl hangos szomszédban szóló zenével is, a zavaró zajt beépítették a cselekménybe, és ezek az improvizációk sikeresen emelték az előadás színvonalát. A három színész remekül kihasználta a korlátozott teret és tovább színesítette a darabot komikus, táncos jelenetekkel, akrobatamutatványokkal. Meghökkentő fordulatokban sem volt hiány, a tojássütéstől kezdve, a kukából evésen át egészen egy élő tyúk behozásáig merészkedtek. Az egész történetet végigkísérte egy narráció is, remek hangosítással. Ami viszont zavart, az a színház nézőterének hátrányos beosztása az előadás szempontjából – az első 10-15 perc cselekményét a szereplők a földön ülve játszották, így az első két sorban ülőkön kívül más nem láthatta a történéseket.

Röviden a történetről: főszereplőnk Zoltán, a meg nem értett forgatókönyvíró és művész. Életének jelentős része a „dinnye korszak”, amikor is az ihletet művészi énjének fejlesztéséhez ezen gyümölcs adta. Ezzel kapcsolatosan hangzott el legfontosabb jelmondata is: „A világon minden dinnye, a dinnye pedig maga a világ”.

Zoltánt megkérik, hogy készítsen egy szuperprodukciót, egy egész estés mozit, amit majd százezres tömegek fognak megnézni. Mikor a forgatókönyvíró képzeletében már az Oscar-díjat fogná a kezébe, kiderül, hogy a mozi a csirkéknek készül. Ugyanis az állatok élete a tenyészeten egyhangú, és azért, hogy ne egymást piszkálják, filmet kell nekik vetíteni, ezzel javítva a telep hangulatát. Zoltán először nem akarja elvállalni, de amikor szóba kerül a pénz, meggondolja magát. Persze, ahogy jönnek az újabb és újabb kihívások, egyre többször szakad el nála a cérna és fel akarja adni.

A filmkészítés során rengeteg a komikus elem. Be akarnak vonni egy szerelmi szálat is egy csirke és az ember között: az ősember a baromfit szelídíti meg először, nem a kutyát. A madár lesz a legjobb barátja, hű társa, a mindene. Miközben próbáltak a filmre még pénzt szerezni, nekiálltak kéregetni a közönség soraiból. Sőt, mivel nem voltak benne biztosak, hogy a kiválasztott csirke alkalmas lesz a szerepre, így a nézők közül is választottak neki dublőrt.

Az élvezetes darab görbe tükröt tartott a mai emberek elé. Az előadás színvonaláról tanúskodott az a hatalmas tömeg is, amely a rengeteg jó program ellenére ezt a színházat választotta. A közönség végignevette, élvezte az előadást.

Tóth Andrea/Szabó Orsolya, rozsnyovidek.sk, fotó: Gombaszögi Nyári Tábor

A www.rozsnyovidek.sk oldalon megjelent bármilyen tartalom (írás, kép, hang, videó stb.) utánközlése csak és kizárólag a szerkesztőség engedélyével, változtatás nélkül, a portálra, mint forrásra utaló egyértelmű hivatkozás és az oldalra mutató link feltüntetésével lehetséges!

 



Hagyj üzenetet