Jarábik Balázs és Feledy Botond külpolitikai szakértőkkel beszélgetett Hangácsi István az orosz EU- és nyugatellenes propaganda részleteiről és hatásairól a Gombaszögi Nyári Tábor második napján, csütörtök délután a közbeszéd sátorban.
„Mi zajlik a szomszédos, Kijev fővárosú országban?” – tették fel a kérdést az előadók. A válaszok között többfajtát is megtalálhatunk: olvashatunk, illetve hallhatunk polgárháborúról, ukrajnai polgárháborúról, illetve ukrajnai konfliktusról is. Könnyen rájöhetünk arra, hogy már ezek a kifejezések is mennyire meghatározzák azt, hogy mit gondolunk erről a kérdésről. A politikailag helyes és korrekt kifejezés a „krízis Ukrajnában” lenne. Az oroszoknak talán érdekük azt állítani, hogy Ukrajnában háborúról beszéljenek, mert akkor ugye Kijev nem csatlakozhat nemzetközi szervezetekhez, éppen ezért a polgárháború felnagyítása orosz nemzetstratégiai cél lehet: azt a benyomást kelteni, hogy NATO-kockázatokat jelent az Ukrajnával ápolt partneri viszony erősítése. Rengeteg mindent ültetnek el az emberek fejében, de ugyanígy ez a helyzet a magyar médiában is, amely hajlamos volt használni a krími népszavazás vagy referendum kifejezéseket. Hívhatunk valamit referendumnak, amit több mint 90 százalékos támogatottsággal megszavaznak, csakhogy van egy bökkenő a történetben: a nemzetközi közösség a népszavazás érvényességét nem ismerte el. Tehát ha leírjuk azt, hogy referendum, azzal gyakorlatilag elismerjük, kijelentjük azt, hogy az a valami, ami ott történt, az érvényes és legitim. Éppen ezért mondhatjuk azt, hogy népszavazási kísérlet történt Krímben, de a referendum kifejezést nem használhatjuk ebben az esetben. Ezek narratívateremtések, amelyek gyakorlatilag a fegyverei az információs hadviselésnek – nagyon fontos az, hogy bizonyos problémákat milyen keretekbe helyezünk be, miképpen kontextualizálunk.
De az éremnek másik oldala is van. Például az ukránok előszeretettel használják az „orosz agresszió” kifejezést – ahogyan sokan mások is. Az ukrán adatok szerint Kelet-Ukrajnában 8 ezer orosz katona van, viszont a szeparatista vonalon 50-55 ezer katona harcol. A kérdést pedig jogosan tehetjük fel: akkor a többi katona melyik vonalhoz tartozik? Tény, hogy az oroszok kulcsszerepet játszottak az ukrajnai krízis kirobbanásában, de azért fontos az, hogy miképpen tematizáljuk a valóságot – folytatták gondolataikat az előadók.
- Balla Sándor, rozsnyovidek
Portálunk idén is a Gombaszögi Nyári Tábor médiapartnere
Korábbi táboros írásaink:
