Vizuális kisebbségi nyelvhasználat és „tolerancia”, láthatatlan védnökök…

Vizuális kisebbségi nyelvhasználat és „tolerancia”, láthatatlan védnökök…

„A vizuális kisebbségi nyelvhasználat története Dél-Szlovákiában (1918-2011)” avagy „Nyelvében él a národnostná menšina” címmel nyílt kiállítás február 28-án a rozsnyói Fábry Zoltán Alapiskola és Középiskola épületében.

A tárlatot a Fábry Zoltán Alapiskola és Középiskola, az iskola mellett működő szülői munkaközösség és a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet szervezte. A Fórum Intézet nevében Horony Ákos mondott beszédet, az iskola nevében pedig Vasik János köszöntötte az egybegyűlteket. A megnyitón részt vett Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország kassai főkonzulja és Jakab Elemér, a Híd parlamenti képviselője. A Rozsnyói Városi Önkormányzatot  Beke Zoltán, Radoslav Kovács és Lach János városatyák képviselték. A kiállítás védnökei Vladislav Laciak, Rozsnyó polgármestere és Pavol Burdiga, a város alpolgármestere voltak, ők azonban hiányoztak a tárlat megnyitásáról.
A résztvevők megtudták, hogy az összegyűjtött dokumentumok alapján úgy tűnhet, az első Csehszlovákia sokkal demokratikusabb állam volt – a kisebbségek nyelvhasználata szempontjából -, mint a második világháború utáni rezsimek. Ezt a „toleráns” magatartást azonban jelentős mértékben az is befolyásolta, hogy az újdonsült csehszlovák államnak 700.000 olyan magyar nemzetiségű polgára lett 1918-ban, akik nem beszélték sem a szlovák, sem pedig a cseh nyelvet. Márpedig ahhoz, hogy irányítani tudják az államnak azokat a vidékeit, járásait, településeit, ahol ezek az emberek éltek, kénytelenek voltak az ő nyelvükön is közzé tenni a kiadott rendeleteket, jóváhagyott törvényeket stb. A tárlaton koronként – 1918-tól napjainkig – bemutatott egy-, illetve többnyelvű dokumentumok, képek, tárgyi emlékek jól példázzák a Kárpát-medencében élő polgárok, népcsoportok, népek sorsának mozaikját a 20. század viharainak tükrében. A tárgyi emlékek között szerepel Ardó község kétnyelvű névtáblája, amely az egyetlen ismert, eredeti állapotában fennmaradt dél-szlovákiai helységnévtábla (Ardó község tulajdonát képezi) és Várhosszúrét 1918 előtti helységnévtáblája (Ulman István gyűjteményéből), valamint a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom által 2011-ben felállított dunaszerdahelyi kétnyelvű útjelzőtábla.
A kiállítás a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala anyagi támogatásával készült, kurátora Orosz Örs, a tartalmi rész Horony Ákos és Szalay Zoltán jogászok, illetve Popély Árpád és Simon Attila  történészek munkája. Rendezője a Fórum Kisebbségkutató Intézet, társszervezőként a Károly Egyetem történeti-földrajzi tanszéke is hozzájárult a kivitelezéshez. Az összegyűjtött anyag tizenhét szöveges panelt és huszonkét kiállítási tárgyat foglal magába. A panelek szövege teljes terjedelmükben a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala honlapjának aloldalán tekinthető meg. A vándorkiállítás anyaga először a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának 2011. december 11-én  megrendezett IV. országos konferenciáján, Diószegen került bemutatásra, s azóta az országot járja. Rozsnyón március 14-ig tekinthető meg, minden munkanapon 10.00 és 17.00 óra között. Érdemes megnézni!

szöveg és fotó: Kmotrik Péter

Dátum: 2012-03-01


Hagyj üzenetet