Méltóképpen ünnepelt a 20 éves Déhá – szubjektív beszámoló a 2011-es Gombaszögi Nyári Táborról

Az egyetemistákat az égiek is kegyeikbe fogadták – a tábor idejére kifogták az idei őszre hajazó nyár talán egyetlen valóban nyárias hetét, napsütéssel, kék éggel, langyos éjszakákkal.

Ideális időjárás, kellemes környezet a faluszéli kempingben, a díszletet a krasznahorkai vár méltóságteljes sziluettje teszi teljessé. Mindehhez a körítéshez aztán fergeteges tábori programot szervezett a huszadik szülinapját ünneplő Diákhálózat.

Jelen sorok szerzője csak nagyon rövid és nagyon szubjektív beszámolóval szolgálhat,  mivel nem volt jelen az összes programon és mert egyes fellépők iránt komoly elfogultsággal bír (már-már fanatikus rajongásnak mondható). Egyébként is számtalan írás jelent meg a táborról az írott sajtóban, az interneten avatottabb személyek tollából, kár szaporítani a szót. Röviden néhány benyomás, aztán jöjjenek a képek.

Szóval első látásra, de ott járva is nagyon tömény és izgalmas volt a program, rengeteg érdekes előadás, beszélgetés, sok gondolatébresztő, aktuális téma. A szervezőknek hála megnőtt az egy négyzetméterre eső újságírók száma és a tábor miatt olyan neves közéleti személyiségek is elzarándokoltak az országnak ebbe a messzi csücskébe (a távoli keletre), akiket többnyire csak az újságban, tévében lát a gömöri ember. Jó volt látni, hogy a jól megérdemelt buli és ilyenkor kötelező lazulás mellett a fiatalokat komolyan érdeklik a közéleti témák és van véleményük a dolgokról.

Az esti koncertekről csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni, szinte hihetetlen, hogy ilyen együtteseket, nagy fesztiválokon arató neveket sikerült a szervezőknek elhozni a táborba. Kivétel nélkül minden estére jutott valami zenei csemege. Kettőt említenék. Rögtön első este Quimby (itt jön a rajongós rész) – aki képes száz kilométereket utazni, hogy lássa őket (jelen!), az bizony meresztgeti a szemét, hogy valóban itt vannak és varázsolják el a népet ezen a pici színpadon, itt a giccses teliholdas nyári éjszakában, a zord fenyők és még zordabb várfalak tövében. Egy varázslat volt, tényleg. Dekadens költészet, lélekbemaró szenvedély, magával ragadó nyers erő, éteri lebegés – "az ördög magyar hangja" élőben. Aki ott volt, tudja. Másik nagy élményem a Pannonia Allstars Ska Orchestra volt, dőlt a színpadról a pozitív energia, a forró karibi hangulat és életigenlés, a kis színpadon vagy tíz nagyon kedves, őrült fiú, végig vigyorogva zenéltek és olyan, de olyan hangulatot varázsoltak, az ember szintén csak vigyorgott és muszáj volt ugrálnia és a kezét lengetni a feje felett (lakótelep… :D). Antidepresszánsként adnám naponta, recept nélkül, hatásos.
Ennyi. Ezer hála és köszönet a szervezőknek, hogy ez itt megvalósult. Tudom, hogy tudják, de leírom én is, hogy nagyon sok embernek szereztek örömet és feledhetetlen élményeket. És az idei nagyon igényes és tájainkon szinte egyedülálló tábori programmal nagyon magasra tették a mércét…

-pr-

fotók: Prékop Ivett, Kmotrik Péter

Dátum: 2011-07-19
Helyszín: -, -,