Beszélgetés Vavrek István pedagógussal, Rimaszécs polgármesterével és Horváth Csabával, a Rimaszombati Városi Hivatal roma ügyekért felelős előadójával a romák integrációs lehetőségeiről, kihívásokról, sikerekről és kudarcokról a Gombaszögi Nyári Táborban.
Első örömteli benyomásom a nagyszámú érdeklődő volt, hiszen kicsinek bizonyult a sátor a nézők számára. Jó volt látni, hogy a fiatalok olyan témák iránt is érdeklődnek, ami sokak számára negatív, sőt kínos, és legszívesebben a szőnyeg alá söpörnék.
A vendégek elsősorban a rimaszombati régióról beszéltek, de az elhangzottak már sokkal nagyobb területet érintenek, és rövid időn belül a roma integráció aktuális kérdés lesz egész Dél-Szlovákiában.
A legnagyobb probléma a roma származású gyerekek iskolai tanulmányaival van: a kedvezőtlen szociális hátterű kicsik akkora hátránnyal indulnak a tanulásban, amelyet képtelenek behozni. Legtöbbször csak bukdácsolnak szerencsésebb kortársaikhoz képest, az oktatási rendszer számukra csak kudarcot, megaláztatást és szenvedést jelent. A képességeikkel nem lenne gond, mégis sokan végzik a speciális iskolákban, amelyek viszont egy életre elvágják előttük a tanulmányok lehetőségét. Az itt folyó oktatás nem készíti fel őket a továbbtanulásra, így az út már csak egy irányba és lefelé vezet.
Éppen ezért kerestek más megoldást ezeknek a gyerekeknek a felzárkóztatására. A Ternipe polgári társulás 2008 óta működtet tanodákat a tanulási gondokkal küzdő gyerekek számára, évente átlag 60 gyerekkel foglalkoznak. A tanoda amolyan iskolán kívüli iskola, ahol a gyerekek lehetőséget kapnak, hogy megtanulják azt, amit az iskolában nem győztek elsajátítani. Így már esélyt kapnak a továbbtanulásra. Bár így is nagy a lemorzsolódás, de legalább évente az az 5-10 gyerek eljut a szakképesítésig vagy érettségiig.
A másik sikeres integrációs programot a PURT polgári társulás indította és jelenleg már 52 falu csatlakozott hozzá. Lényege az, hogy minimális anyagi támogatás mellett rengeteg önkéntes munkával fejlesztik környezetüket: utat építenek, játszóteret csinálnak, közterületeket tesznek rendbe. A munkába nagy számban és lelkesen kapcsolódnak be a romák, nem kell őket noszogatni, az eredményből pedig az egész település profitál.
A beszélgetés során felmerültek a klasszikus sztereotípiák is: a romák lusták, nem akarnak dolgozni, csak élősködnek a társadalom nyakán. Pedig a tapasztalat mást mutat. Sokan a legkisebb bérért is boldogan dolgoznak, de az önkormányzatnak nincs rá pénze és módja, hogy alkalmazza őket. Pedig a szociális segélyekre kifizetett pénzekből nagyon sok munkahelyet lehetne ezeknek az embereknek teremteni és akkor emelt fővel élhetnének és hasznos tagjaivá válnának a közösségnek.
Semmiképpen nem megoldás a városokba való betelepítés – ezekből minden alkalommal csak konfliktusok és problémák származnak. Ahogyan azt frappánsan megfogalmazták: az integrációnak a cigánytelepen kell kezdődnie és működnie.
Pozitív elmozdulás a kérdésben, hogy a roma érdekképviseleteknél elindult egy generációváltás: a szerveződésekben és közösségi vezető pozíciókban egyre több fiatal jelenik meg, akik már aktívan állnak a problémákhoz, és egészséges elképzeléseik vannak azok megoldásáról. Sajnos ez a folyamat nem olyan gyors, mint ahogyan jó lenne, az idősebb generáció nehezen adja ki kezéből a kormányt. Pedig ahol a kisebbség fokozatosan többségbe kerül, már létkérdés, hogy legyen egy vezető roma értelmiség, amely ellátja a közösség számára fontos funkciókat, hiszen kell a tanító, orvos, hivatalnok stb.
A nézők hozzászólásaiban felbukkantak még olyan kardinális kérdések, mint az identitás megőrzése az integrációs folyamatban vagy a médiák felelőssége a romákról kialakított negatív kép esetében. Sőt az előítéletes és elfogult romaellenes hang is megszólalt az egyik nézőben, amely élénk vitát indított. A közönség szerencsére nem osztotta ezeket az előítéletes hangokat. Hiszen éppen az identitástudat kapcsán hangzott el, hogy a szóban forgó romák általánosan magyarnak vallják magukat hivatalosan. Éppen ezért nagy bajban lenne a szlovákiai magyarság, ha a népszámláláskor minden roma öntudatosan ikszelne – az egyébként is oly sokat ragozott fogyatkozásunk egy nap leforgása alatt katasztrofális lenne. Nem szeretünk szembenézni ezzel a ténnyel, de nem utasíthatjuk el, rekeszthetjük ki azokat a közösségeket, akik önként a magyar kisebbség tagjának vallják magukat.
– szöveg, fotó: Kulcsár Mária, rozsnyovidek.sk
Portálunk idén is a Gombaszögi Nyári Tábor médiapartnere.
Kapcsolódó írásaink:
Fejezetek a Gombaszögi Nyári Tábor első napjából
Gombaszög: Erős kezdés Krasznahorkaváralján!
Megkezdődött a Gombaszögi Nyári Tábor
