A Fradi meccsekkel nem szabad viccelni. Gazdag József, az Új Szó sportrovatának egykori szerkesztője beszélgetett a közönséggel a Gombaszögi Nyári Tábor Márai sátrában a futballról, kissé lekurtítva a könyvbemutatót a zöld-fehérek meccse miatt, de jutott idő mindenre, még ennek ellenére is.
A nemrég megjelent Egy futballfüggő naplójából című könyvét mutatta be a táborozóknak a focirajongók egyik legnagyobbika, aki – mint a könyvből kiderül – a lagziját is megrövidítette egy meccs miatt, vagy egy nap képes volt akár öt meccset is legalább félig megnézni, és persze ehhez utazni is. A könyvben ilyen és ehhez hasonló élmények kerülnek megosztásra. A rajongás egy olyan szintjét villantja fel, amit igazán nehéz lenne felülmúlni, főleg hogy az optimista kisfiús rajongás még mindig él benne, a sztoikus énje ellenére, aki letorkolja, hogy álljon két lábbal a földön…
Mivel szerinte a mai “top” osztályú meccsek túl sterilek, túl elrendezettek, a beszélgetés elején át is tértünk az alacsonyabb osztályú focira. Elmesélte egy élményét, hogy beült egy kis falusi meccsre, ahol a rendezőktől a szervezőig már mindenki pityókás állapotban lézengett, és a tribünön derült ki, hogy a meccs végeredménye már előre le van mókolva…
A szerző a közönség kérdéseire is szívesen válaszolt. Szerinte olyan Aranycsapatra már nincs esély, mint amit évekkel ezelőtt fel tudtunk mutatni, hogy kijussunk bármil
yen bajnokságra velük. Talán majd valamikor kifoghatunk egy jó generációt, mint a csehek a kétezres évek elején, de ahhoz, hogy tényleg sikeresek legyenek, más edzőkre lenne szükség. Gazdag József azonban egyértelműen kifejtette, hogy szerinte nem egy, vagy két évre, hanem hosszabb távra holland szakembereket kéne hozni, hogy kezükbe vegyék a csapat fejlesztését, és így lehet, lenne esély… legalábbis egy kicsike.
Mesélte, hogy a magyar edzősereg egy nevezetes alkalommal felvillantotta hozzáértését, mikor egy neves külföldi futballcsapat edzőjét 
meghívták vendégül. Az előadás végén lehetett volna tőle kérdezni, ott volt, hogy megossza a nagy szakmai titkokat, és egy ember kivételével senki sem kérdezett. Kifelé menet a sajtósoknak adott válaszaik zöme arról szólt, hogy csak a neves edzőt akarták élőben megnézni… Hát van ilyen.
Rengeteg apró, többnyire fanyar humorral átitatott anekdotát csíphetett el ezen a beszélgetésen a gombaszögi táborozó, aki a Márai Sándor sátorban ücsörgött, és tűkön ülve várta a többiekkel a Fradi meccs kezdetét.
A beszélgetés végére aztán sikerült még beiktatni egy kis felolvasást, szervezői kérésre egy Krasznahorkás fejezetet hallhatott a közönség. Szép befejezése volt a napnak, igaz csak azoknak, akik nem a Fradinak drukkoltak az este, mert az bizony 1-0 kikapott egy potyagóllal…
– szöveg, fotó: Vasík Boglárka, rozsnyovidek.sk
Kapcsolódó írásaink:
Félidő Gombaszögön – a Gombaszögi Nyári Tábor harmadik napja
Regionális és nyugati érdekek az Iszlám Állam elleni harcban
A Gombaszögi Nyári Tábor második napja – ukrán válság, görög dráma és kortárs irodalom Gombaszögön
Van MÁSIK! – A Márai Sándor Író Kör (MÁSIK) bemutatkozója
A múlt bennünket körülvevő kincsei
Sorozatfüggőkről a Komáromi Szalonban
Schwarzenberg Gombaszögön: A Beneš-dekrétumokat megtartani butaság
Kihívások, sikerek, kudarcok – beszélgetés a roma integrációról
Fejezetek a Gombaszögi Nyári Tábor első napjából
